Egy nem mindennapi repülés, nem mindennapi felelevenítése
Szerző: Balogh Ákos ; Fotó: Kovács Attila archív ; LHSN.HU
Ma már sokak számára a magyar katonai Mi-17-esek otthonát az MH Kiss József 86. Helikopterdandár jelenti, persze nem volt ez mindig így! A Mi-17-es típust 1988. február 1-jén állították hadrendbe, az akkor még Szentkirályszabadján működő MN 87. Harcihelikopter Dandárnál, ahol egészen az alakulat – akkori nevén MH 87. Bakony Harcihelikopter Ezred – 2004. december 15-i felszámolásáig szolgáltak.
Ezt követően a helikopterek és a felszámolt alakulat személyi állományának egy része áttelepült Szolnokra, ahol az ottani alakulattal – MH 89. Szolnok Vegyes Szállítórepülő Ezred – összevonva megalakult az MH 86. Szolnok Helikopter Ezred, így a Mi-17-esek itt folytatták pályafutásukat. Miután Szolnokon csak a Mi-8-as típust repülte az állomány így megkezdődött a gépszemélyzetek átképzése az új forgószárnyasra, a tapasztalt, oktatói jogosítással rendelkező szentkirályszabadjai hajózókkal közösen. Arra a dátumra ezidáig viszont csak kevesen emlékeztek – ha egyáltalán maradt hivatalos feljegyzés róla – amikor úgymond igazán szolnokivá vált a Mi-17-es szállítóhelikopter típus.
2005. február 17-én Nagy János alezredes, gépparancsnok, Kovács Attila százados, másodpilóta és Freytag Béla főtörzsőrmester, fedélzeti technikus összetételű ekipázs gyakorló útvonalrepülésre emelkedett a levegőbe, a hófödte alföldi táj fölé, a 701-es oldalszámú Mi-17-es helikopterrel, melynek eseménymentes lerepülését követően elkönyvelhették magukban, hogy végrehajtották az első tisztán „szolnoki” gépszemélyzettel végrehajtott repülést a típussal.
Honnan is tudhatjuk mindezt? Az elmúlt évek során a sors úgy gondolta erre az eseményre is emlékeznünk kell! Egy MSz-61 típusú helikopterfedélzeti magnó vékony acélhuzal-tekercse ”mesélte el nekünk”: egy különleges repülést örökített meg. Az LHSN.HU portál tárgyi gyűjteményében rendelkezésünkre álló, MN-61 típusú földi magnetofon berendezéssel megtörtént a tartalom lehallgatása, melyből megállapítható volt, a végrehajtott feladat, valamint a személyzet egy részének azonosítása is sikerült. A repülési feladatot végighallgatva, a helikopter leállítását követően pedig elhangzott a ma már történelmi mondat: „Ez az első alkalom, hogy tisztán szolnoki személyzettel repült a 17-es!” A rögzített felvételből kihallható, sejthető volt az is, a személyzet a különleges alkalmat egy fényképpel tervezte még emlékezetesebbé tenni, aminek elkészítését téli prémgalléros hajózókabátjukat viselve gondolták el.
A történet pontosítása céljából rövid kutatómunkánk során felkerestük a gépszemélyzet azonosított tagját, aki megerősítette a felvételen elhangzottakat, meghatározta a repülés dátumát, pontosította gépszemélyzetet és megerősítette sejtésünket, készült egy csoportkép a repülés után! Néhány nappal beszélgetésünket követően pedig rendelkezésünkre is bocsátotta ezt a fényképet, amin az ekipázs valóban téli prémgalléros hajózókabátban büszkén sorakozik a helikopter előtt.
Így a Mi-17-es közepes szállítóhelikopter típus – a Magyar Honvédségben, az elmúlt évtizedek során repült többezer órájából – egy újabb repüléstörténeti emlékkel gazdagodtunk, mely alapvetően hozzájárult, meghatározta a forgószárnyas képesség elmúlt két évtizedét, jelenét és jövőjét.
