Miért nem repültek a honvédség szállítóhelikopterei?
Szerző: Balogh Ákos ; Fotó: Balogh Ákos , Internet
Előre le kell szögeznem NEM szeretnék ezen cikkemmel politikusaink védelmébe sietni, abban a többek által felmerült kérdésben, hogy a hó okozta katasztrófa idején miért nem repültek a honvédség helikopterei, csupán szeretnék rávilágítani olyan apró tényezőkre, melyekkel a legtöbben nem foglalkoznak, vagy nem is találkoztak vele…
Jómagam „csak” 10 órára ragadtam a hóban egy távolsági buszjáraton, mialatt senki nem sietett a segítségünkre, senki nem osztott vizet stb. stb. szegény kiküldött rendőr meg csak annyit tudott mondani, hogy káosz van… Szóval kicsit sem védek senkit a kialakult katasztrófahelyzettel kapcsolatban és együtt tudok érezni azokkal akik sokszorosát töltötték autójukban zárva mint én…
DE!
Mint arról korábban beszámoltunk 2013. március 12-én Door Gunner-es kiképzési lövészeten voltunk Tatárszentgyörgyön, amikor HELIKOPTER FEDÉLZETÉRŐL készítettünk felvételeket légi tűzoltásról, majd másnap a Zrínyi Média, azaz a katonai sajtó munkatársai is részt vettek ugyan ezen a lövészeten és repültek is (lásd: honvedelem.hu), tehát alapból KIZÁRHATÓ, hogy nem lett volna repülőképes helikopter, amit a mentési feladatokra be tudtak volna fogni…
Ezen kívül egészen biztosan van kutató mentő szolgálat Pápán mivel az Air Base blogger március 13-án vett részt az ottani helikopter repülésén (lásd: Air Base blogger)
És nem hivatalos forrásokból tudjuk, hogy Szolnokon is van kutató-mentő készültségben repülőképes helikopter.
Ez titok elárulása nélkül minimum 3 darab olyan helikopter ami katasztrófa esetében levegőbe emelhető.
FÚJ A SZÉL!
„Rács Tamás elmondta azt is, hogy a forgószárnyas repülőgépek – azaz a helikopterek – kevésbé érzékenyek a szél hatásaira, mint a merevszárnyú repülőgépek. És minél nehezebb, nagyobb tömegű egy helikopter, annál megbízhatóbb egy szelesebb időjárásban.” – írja a hvg.hu
Nem szeretném Rács Tamás szavait kétségbe vonni, hiszen jó barátunk és elismerjük kiváló szaktudását is, viszont gondolom nekik is vannak üzemeltetési utasításaik, melyeket vagy a helikopter gyártója vagy az évek és a rutin vésett papírra.
Hivatalosan a Mi-8-as és Mi-17-es szállítóhelikopterek az orosz és egyben nálunk is érvényben lévő üzemeltetési utasítás szerint nem kezdhetik meg a hajtóművek indítását 20 m/s (72 km/h) feletti szembe-, 10 m/s (36 km/h) feletti oldal- és 5 m/s feletti (18 km/h) feletti hátszél esetében.
Ezek olyan értékek, melyeket komoly mérnöki számítások alapján a helikopter, a forgószárny működési elvét figyelembe véve határoztak meg, és be nem tartásuk a helikopter károsodásához, emberi élet veszélyeztetéséhez, katasztrófához vezethet.
A különböző maximális széladatok gurulás, repülés, függeszkedés során sem térnek el! Ezektől eltérni nem lehet, vakmerőség és felelőtlenség lenne.
Információim szerint ha a szél ettől gyengébb, viszont a legnagyobb széllökés értéke meghaladja a határértéket, szintén nem lehet megkezdeni a feladatot.
Sajnos visszamenőleg már nem találhatóak meg a március 15-i széladatok de feltételezve, hogy a Légirendészet Mi-2 típusú helikopterei is repültek a délelőtt folyamán, valamint a légi mentők is, mondhatjuk, hogy a paraméterek megfelelőek voltak ahhoz, hogy akár honvédségi helikopter is fel tudjon szállni. Bár tudni kell, hogy minden helikoptertípusnak más adat szerepel az üzemeltetési utasításában így nem merem teljes biztonsággal kijelenteni hogy Mi-8-as, vagy Mi-17-es a szabályok szerint repülhetett volna… (pontos széladatok hiányában)
Készenlét volt, kérés nem!
Biztosan fontosabb volt minden újságírónak a katasztrófa percről percre tudósítása, de úgy hiszem már csak a saját jó hírnevének megőrzése céljából is illő lett volna abban a témában is 100%-ig tájékozottnak lennie, amiről bármit állítani mer.
Merthogy, a pénteki nap folyamán az MTI-NEK VIDEÓBAN NYILATKOZOTT DOMJÁN LÁSZLÓ VEZÉRŐRNAGY AZ MH ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG (ÖHP) PARANCSNOKA amikor is elmondta, hogy a földi technikai eszközökön kívül ELRENDELTE 1 DB SZÁLLÍTÓHELIKOPTER KÉSZENLÉTÉT IS!!
A Honvédelmi Minisztérium Sajtóirodájától megtudtuk, valóban volt készültségben katonai helikopter, bevetésre azonban parancs hiányában – melyet akkor kaptak volna ha a KATASZTRÓFAVÉDELEM FELKÉRÉST KÜLD – nem kerültek…
Ha repültek is volna, akkor is minek?
El kell gondolkozni azon, hogy amennyiben a katasztrófavédelem tisztában volt azzal a ténnyel miszerint 1 katonai helikopter a rendelkezésre állt, lett volna-e értelme használni azt?
Ha minden igaz betegek szállításában vett részt mentő és légirendész helikopter. A rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervezetek ismereteim szerint akkor kérhetik a honvédség segítségét ha ők már kevesek az adott probléma megoldásához. De megoldották!
Így tehát, minek hívtak volna egy 10 tonnás helikoptert mely 24 fő szállítására képes és melynek üzemeltetési költségei sokszorosára rúgnak a kisebb bevetett típusokhoz képest, 1-2 fő kimentésére?
Miután több ezer ember rekedt a hó fogságában az utakon szinte a világ összes helikoptere nem lett volna elég mindenki azonnali gyors kimentésére…
„A Magyar Légimentő Nonprofit Kft feladata azonban az akut életmentés, és az Országos Mentőszolgálat irányítása alatt végzik a tevékenységüket. Sem a helikopterek befogadó képessége, sem pedig a felszereltségük nem teszi lehetővé, hogy melegedő pontokat építsenek ki, vagy sátrakat, élelmiszert szállítsanak a sok száz bajbajutottnak. Erre egy Mi-8-as alkalmas lett volna.” – mondta Rács Tamás a HVG.HU-nak.
Továbbá, igen büszkén újságolta az ORFK, hogy Mi-2-es helikopterük leszállt az M-1-es autópályára… Igen ám, de mekkora is egy Mi-2-es forgószárny átmérője? 14,60 m, ezzel szemben a Mi-8-as és Mi-17-es helikopterek forgószárny átmérője 21,29 m, ezen felül ismereteim szerint szintén szabályzatban van rögzítve pl. a kutató mentő helikopterek a leszállásra alkalmas terület mérete is.
Azért fontos, hogy a kutató mentő helikopterről beszéljünk, mert szerintem a lehető legkisebb területre is lehetővé tették a leszállását abból kiindulva, hogy mentési feladatra szánják. Így nappal sík terepen 50×50 méter, 25 méteres vagy annál magasabb akadály esetén pedig 75×200 méteres terület szükséges a leszálláshoz a honvédség szállítóhelikoptereinek.
Így, akár sátor és élelemszállítás esetében , vagy mentési feladat során a kárhelyszíntől csak jóval távolabb tudott volna a helikopter leszállni, ezen kívül pedig igen sok időbe tartott volna több helikopternek is a hatalmas távolságokra történő szállítmányok gyors eljuttatása, melyre talán – a katasztrófavédelem szerint – nem is volt szükség…
Ehhez meg gondoljunk hozzá még a helyenként 2-3 méteres havat is, amit a szél fújt össze! Ki és hogyan jutott volna ezen át, hogy a távolabb lévő helikopterből sátrat élelmet vételezzen… No meg aztán a szélben a sátor se nagyon marad a helyén hiába van szakszerűen felállítva, a szükséges darabszámról már ne is beszéljünk…
Persze egy sátor is biztosan több lett volna a semmitől, de nagy hatékonysággal nem lehetett volna bevetni a gépeket…
Ugyan a helikopter egy helyben állva is tud függeszkedni a levegőben, de szélben, a felkavart hóban ez sem a pilóta számára „nem túl nyerő” dolog, sem pedig a földön lévőknek, akik már éppen elég hófúvást láttak… Persze első sorban itt is a józan ész keretén belül kell elgondolkozni, pl. azon hogy a felkavart hó miatt lecsökkent látótávolság miatt nagyobb az esélye a közeli tereptárgyakhoz ütközésnek, és nem azon lovagolni hogy „kit érdekel hogy fúj a szél ha sátrat hoznak…” Vagy esetleg azon kell gondolkozni, hogy ilyen körülmények között éppen csörlővel történő ki/be juttatás lehetséges-e, biztonságos-e?
És felesleges azt mondani, hogy külföldön adott típusú helikopter képes rá, nálunk nem azok vannak rendszerben, emiatt pedig nem a honvédség a hibás…
Sőt… A honvédség helikoptereinek első sorban honvédelmi célra kell megfelelniük és bár fontos, de csak sokad rangú a katasztrófahelyzetek során nyújtott képesség… Ha már itt tartunk más országokban minden speciális feladatra, speciális egységek, speciálisan arra megfelelő helikopterek vannak…
Összességében, helikopter van, amennyiben fennáll, a szabályzatok nem megszegése miatt hibáztatni bárkit is marhaság, ezen kívül átgondolatlan kérdéseket intézni a honvédség felé, mikor ők nem hibáztak semmiben még nagyobb marhaság…
Az, hogy köztudottan kritikus állapotban van a honvédség helikopteres képessége, jelen esetben édes mindegy, mert ez nem a honvédségen múlt… Ők megtették mindazt amit kértek tőlük úgy, ahogy tudták, és azzal amivel tudták. Amit a politika a különböző döntések során a kezükbe adott és kezükben hagyott…
Talán a tényleges felelős vezetőkhöz kéne kérdéseket intézni és magyarázatot várni az életmentő, „szívmelengető” (hőérzetet nem javító) SMS üzenetek, az úton lévő rendőr véleménye szerinti „káosz” megmagyarázására…
