Hatékony fegyverzet volt az ellenség nem, vagy könnyen páncélozott harci technikája és élőereje ellen
Szerző: Balogh Ákos ; Fotó: LHSN.HU Gyűjteményéből
A Mi-24-es harcihelikopterek magyarországi alkalmazása során, 1985 végén érkeztek meg az első Mi-24V altípusú harcihelikopterek, melyek szélesebb körű fegyverzet alkalmazására nyújtottak lehetőséget a Magyar Néphadsereg forgószárnyasai számára. A helikopterekkel új speciális fegyverzeti függesztmények is megjelentnek Magyarországon – noha ugyan a Mi-24D típus is alkalmas volt már gépágyúkonténer alkalmazására, azt a Néphadsereg számára nem vásárolták meg – melyek közül most a GUV-8700* (9A669) univerzális helikopteres gondolát vesszük szemügyre.
Magyar viszonylatban gránátvető konténerként ismerjük, eredetileg azonban géppuskák is szerelhetőek lettek volna bele, innen ered az univerzális elnevezés. A gondolát az ellenség nem, vagy könnyen páncélozott harci technikájának és élőerejének megsemmisítésére tervezték a Mi-8-as (és típusváltozatai), valamint a Mi-24-es harcihelikopterekre. A gondola szivar alakú testében modulárisan cserélhető fegyverbefogókat és a fegyverekhez tartozó hevederszekrényeket, valamint hevedercsatornákat alakítottak ki, mely így alkalmas lett két darab 9A622 típusú 7.62 mm-es és egy darab 9A624 típusú 12.7 mm-es géppuska elhelyezésére, vagy helyettük egy darab 9A800 típusú 30 mm-es gránátvető és lőszerjavadalmazásuk befogadására.
A gondola biztosítja a fegyverek elhelyezését, beállítását, a folyamatos tölténytovábbítást, a hevedertagok és lőszerhüvelyek biztonságos és zavarmentes eltávolítását lövéskor, valamint a fegyverek megszakításokkal való üzemeltetését, továbbá az elektromos rendszere visszajelzést ad a megmaradt lőszerek számáról, és a rendszer készenlétéről.
A géppuskákkal szerelt változat technikai adatai:
Rögzíthető fegyverek:
- 9A622: 7,62 mm 2db (GSG-7,62)
- 9A624: 12.7 mm 1db (JaK-B 12.7)
Lőszerjavadalmazása:
- 7.62 mm: 1700 db lőszer/fegyver (összesen 3400 db)
- 12.7 mm: 750 db lőszer
Teljes súlya töltényekkel és géppuskákkal nem több mint: 452 kg
Tűzvezérlés: elektromos
A gránátvetővel szerelt változat technikai adatai:
Rögzíthető fegyverek:
- 9A800: 30 mm 1 db (216P-A, az AGSz-17 „Plamja” fedélzeti változata, további ismert típusjelölése AG–17A)
Lőszerjavadalmazása:
- 30 mm: 300 db gránát
Teljes súlya a javadalmazással nem több mint: 274 kg
Tűzvezérlés: elektromos
GUV gondola méretei fegyverzet nélkül:
- hossza: 3000 mm
- átmérője: 480 mm
GUV gondola súlya fegyverzet nélkül nem több mint: 140 kg
A gondolából Mi-24-es harcihelikopterre géppuskákkal szerelve 2 db gondola függeszthető a pilonok belső pontjaira, gránátvetővel szerelve 4 db.
Az alkalmazható fegyverek technikai adatai:
9A622
- Kaliber: 7.62 mm
- Csövek száma: 4 db
- Hátralökő erő nem több mint: 1000 kg
- Súlya: 19 kg
- Tűzgyorsasága:
- elméleti: 5-6 ezer lövés/perc
- gyakorlati: 3-4 ezer lövés/perc
- Géppuska élettartama: 4000 lövés
Valamennyi változatú 7,62×54R puskalőszerrel alkalmazható.
9A624
- Kaliber: 12.7 mm
- Csövek száma: 4 db
- Hátralökő erő nem több mint: 1200 kg
- Súlya: 45 kg
- Tűzgyorsasága:
- elméleti: 4-5 ezer lövés/perc
- Géppuska élettartama: 8000 lövés
BZT-44 (páncéltörő-gyújtó-nyomjlező), valamint B-32 (páncéltörő-gyújtó) lövedékkel ellátott lőszerekkel alkalmazható.
9A800
- Kaliber: 30 mm
- Csövek száma: 1 db
- Hátralökő erő nem több mint: 500 kg
- Súlya: 22 kg
- Tűzgyorsasága:
- elméleti: 470-520 lövés/perc
- Gránátvető élettartama: 3000 lövés
Az alkalmazott VOG-17A gránátvető lőszer főbb adatai és szerkezete:
- Hossza: 130 mm
- Hüvely hossza: 28 mm
- Tömege: 350 gr
- Lövedék tömege: 280 gr
- Robbanótöltet tömege: 36 gr
A gránát élőerő megsemmisítő hatását (ölő hatás) 9 méter sugarú körben repeszeivel és a robbanás lökéshullámával fejti ki.
Magyarországon ismert és használt további gránát típusok:
- VUSz-17 – lőtéri gyakorló gránát, mely becsapódáskor narancs-piros színű füstöt hoz létre jelezve a találat helyét, robbanóanyagot nem tartalmaz, további felhasználási módja céljelölőként
- VOG-17I – robbanóanyag és gyújtószerkezet nélküli kilőhető, gyakorló gránát
Az univerzális helikopter gondola működési elve:
A gondola elektromos rendszere biztosítja a fegyverek szakaszos üzemeltetését, a tűzindítást a lőkészültség szignalizációját és a lövések számának számlálását.
A géppuskákkal szerelt változattal való lövészet során a helikoptervezető a középső műszerfal-panel alá szerelt fegyverzetkezelő pult, fegyverzet kiválasztó kapcsolójának helyzetétől függően kiválaszthatja, hogy mindhárom géppuskával, vagy csak a két 7.62 mm-es géppuskával, vagy csak 12.7 mm-es géppuskával hajtja végre a tüzelést. A fegyverek a tűzgomb megnyomására a sorozatkiválasztó kapcsoló állásának megfelelően működnek. Rövid sorozat esetén a 7.62 mm-es géppuskák egyenként 36-38 lőszert, a 12.7 mm-es géppuska 40-42 lőszert lő ki, míg a hosszú sorozat kiválasztásakor a lövések száma a tűzgomb nyomva tartásának idejétől függ.
A gránátvetővel való lövészet során a sorozatválasztó kapcsoló helyzetétől függetlenül, csak a tűzgomb nyomásával szabályozható a sorozat hosszúsága.
A GUV-8700 gondola hatásos lőtávolsága géppuskákkal 500-1500 méter, a gránátvetővel 1000-2000 méter a helikopter 100-300 km/h sebességtartománya és 20-200 méteres magasság mellett, míg függésből a hatásos lőtávolság 800-1500 méter lehet.
Bár egy hatékony fegyverzeti függesztményről beszélhetünk magyarországi alkalmazása csak rövid ideig tartott. 1990. április 26-án éjszakai kiképzési lövészet során a 712-es oldalszámú Mi-24V helikopteren függesztett gránátvető csöve rendellenes működés következtében felrobbant. A repeszek a sárkányszerkezeten, a forgószárny lapátokon számos sérülést okoztak, de a helikopterrel probléma és személyi sérülés nélkül leszállt a Póta László őrnagy, helikoptervezető és Tarjányi József őrmester, operátor összetételű személyzet. Az eset oka valószínűsíthetően az volt, hogy a gránátvető csövében kilövést követően megszorult egy gránát melyre a fegyver a következő gránátot ráindította, így azok összeütközve felrobbantak.
A függesztményt ezt követően nem alkalmazták többet, ebből eredően a GUV-8700-as gondolák sorsa megpecsételődött, érdekes azonban, hogy feltehetően nem vonták ki őket a rendszerből azonnal, ugyanis 2004-ben az első két Mi-24P nagyjavítását követő átadáson még függesztve voltak a helikopterekre, arról viszont nincs nyilvánosan ismert adat, hogy az eszközök ezt követően hova kerültek. Az viszont biztos, hogy az elmúlt kicsivel több mint két évtizedben sem a Magyar Honvédségen belül, sem pedig inkurrencia értékesítés során nem bukkantak fel, hivatalos múzeumba nem kerültek, az egyetlen ismert, megmaradt példánya jelenleg Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum Tanulmányi Raktárának udvarán kiállított Mi-24-es helikopter mellett tekinthető meg.
*Felhasznált irodalom: Nagy „Nyalóka” József repülő őrnagy felkészülési jegyzetei
Nagy „Nyalóka” József repülő őrnagy emlékére!
