Elindult a lejtőn a légierő?

Nem hozták a papírformát…

Szerző ; Fotó: Balogh Ákos

Papírforma szerint éleslövészeti hetet tartott a légierő a Bakonyban, azonban a helikopterek információink szerint egyáltalán nem lőttek, a Gripenek pedig mindössze „iskolalövészetet” tartottak. Porszem került a gépezetbe, vagy a képességvesztés lejtőjén indult el a légierő?

További képekért kattints IDE!

Mint az megszokott, egy évben két alkalommal rendez nagyobb szabású éleslövészeti heteket a légierő, tavasszal és ősszel. Ilyenkor biztosítják az állomány képességeinek szinten tartását, továbbfejlesztését, vagy épp az „újoncok” éleslövészeti kiképzését. A vadászrepülőgépek ilyenkor kecskeméti felfegyverzéssel és felszállással repülik le feladataikat a Hajmáskér közelében található lőtéren, nappal és napnyugtát követően is. A forgószárnyas állomány esetében ez ettől összetettebb feladat, ugyanis a lövészet egy tábori kitelepüléssel van egybekötve, mely alapvetően biztosítja a „harctéri körülményekhez” hasonló üzemeltetési kihívásokat. A helikopterek lőtérre érkezése előtt egy földi lépcső kialakítja az úgynevezett előretolt felfegyverző és üzemanyagtöltő pontot (FARP – Forward Arming and Refueling Point), ahonnan a helikopterek majd végrehajtják heti repüléseiket. Ez egyébként nem csak a NATO eljárások szerinti helikopteres tevékenység rendjéhez igazodik, de most már látható, hogy az orosz-ukrán háború is azt mutatja: a forgószárnyasok nem állandó települési helyről, legkevésbé sem kiépített repülőtérről vívják harcukat. Arról említést se tegyünk, hogy nem csak a FARP üzemeltetése, hanem annak védelme (NATO megnevezés szerint: Force Protection, korábbi szemlélet szerint: minden oldalú biztosítás) is beépített részét kellene, hogy képezze már egy-egy ilyen kitelepülésnek, például drónok ellen…

További képekért kattints IDE!

A helyzet az, hogy portálunk fennállása óta egyetlen alkalommal sem tapasztaltuk azt, hogy a helikopterek ne települtek volna ki a Bakonyba a lövészeti hétre, most azonban valami megváltozott. Nem csak az orosz Mil típusok hiánya szembeötlő – melyektől néhány hónapja a lejáró naptári üzemidők miatt elbúcsúzott az alakulat – hanem az is, hogy bár több feladatot is végrehajtottak a helikopterek a hét során, azokat azonban közvetlen szolnoki átrepüléssel és mindössze alig néhány alkalommal a lőtér kiépített helikopter-leszállóján végrehajtott üzemanyagtöltéssel repülték le. Ez arra enged következtetni, hogy feltehetően az új Airbus helikoptertípusok üzemeltetése során nem készültek fel a tábori körülményekre, ahhoz nem állhat rendelkezésre sem tábori kiszolgálóeszköz (pl.: tábori körülmények között is használható földi áramforrás /GPU – régi nevén APA kocsi/, földi takarók, mobil javítóképesség), sem a FARP üzemeltetéséhez szükséges egyéb járulékos rendszerek, pl.: telepíthető híradóközpont, tábori meteorológia, tábori fénytechnika stb.) A Szolnokról végrehajtott feladatok így látszólag feleslegesen elkoptatott repült órákat (oda-vissza kb. 2 óra) eredményeztek az amúgy is nehézkesnek tűnő és problémákkal küzdő üzemeltetésben, amibe egyébként egy ideje már egy civil cég, a vasvári HeliControl Kft. is besegít a katonáknak, egy nem publikus tartalmú és értékű szerződés keretében.

Milyen feladatokban vettek részt a helikopterek?

A hét során a lőtér közelében azt tapasztaltuk, hogy a helikopterek – H145M és H225M – éleslövészet nélkül hajtották végre földi csapatok légi támogatását – leginkább nappal – mind előretolt repülésirányítókkal (JTAC – Joint Terminal Attack Controller) közösen, közvetlen légitámogatást nyújtva (CAS – Close Air Support), mind pedig légi felderítéssel, feltehetően a WESCAM MX-15D szenzortorony segítségével.

További képekért kattints IDE!

Az MX-15D szenzortorony alkalmazása, bár adott képesség az AIRBUS forgószárnyasoknál, az eljárás, miszerint viszonylag nagy magasságon körözve pásztázza a terepet a helikopter és segíti a földi csapatok mozgását, nem túl szerencsés gyakorlat, mondhatni egy régi, elavult eljárásrend, ami az egykori háborúk, fegyveres konfliktusok (pl.: Afganisztán, Irak) tapasztalataiból ragadt ránk, feltételezve, hogy az ellenségnek nincs légvédelme! Ráadásul efféle feladatot hatékonyabban, költségkímélőbben és (valóságos környezetben) biztonságosabban végre lehet hajtani már drónokkal (a Magyar Honvédség szintjén is rendelkezésre állnak ilyen feladatra drónok, többek között a Skylark típuscsalád példányai), így ennek tekintetében is megkérdőjelezhető a gyakorolt eljárásrend, valamint ismét felmerül, hogy újabb, szinte értelmetlen repült órákat jelentett ez a helikopternek és a szenzortorony üzemideje is fogyott. A szenzortorony egyébként főként azt a célt hivatott szolgálni a helikopteren, hogy azzal és annak céljelölő berendezésével a levegő-föld csapásokat támogassák a HForce rendszer részeként, a rávezetések során, továbbá különböző fegyverzetek, vagy más repülőeszköz célravezetését biztosítsa. Érdekes, hogy ezen képességeit a toronynak nem láttuk még begyakorolni, egyrészt olyan fegyverzet hiányában, melynek a rávezetését támogathatná a szenzortorony, másrészt azért, mert a személyzetek képzettsége feltételezhetően nem tart még ott, hogy ilyen komplex feladatot hajtsanak végre más repülőeszközökkel.

Emellett kifejezetten JTAC katonákkal közösen is gyakorolták a földi célok támadását a forgószárnyasok, a Körös-hegy lőtéri szektorban, ami általában az előretolt repülésirányítók és a repülőszemélyzetek kiképzéséről szóló feladat.

További képekért kattints IDE!

Egy dolog biztos, a hét során a helikopterekbe nem került éles lőszer és a személyzet nem hajtott végre éleslövészetet, ami alapvetően megkérdőjelezi a hét sikerét és felveti azt a kérdést is, hogy így vajon miként tartják meg levegő-föld éleslövészeti jártasságukat a személyzetek. Az már pedig csak egy szomorú tény, hogy a lejárt naptári üzemidejű szovjet harcihelikoptereket olyan típusok váltották le, melyek továbbra sem rendelkeznek releváns tűztámogató képességgel, nem lőttek a helikopterek beszerzésük óta egyetlen alkalommal sem nemirányítható rakétával; irányított rakéták integrációjáról a magyar gépekre pedig már terv szintjén sem hallani.

Milyen feladatokban vettek részt a merevszárnyú repülőeszközök?

Gripenek tekintetében a helyzet szintén nem fest jól, bár kétség kívül a gépekkel több éleslövészet nélküli gyakorló célravezetés után végrehajtották a gépágyús éleslövészeteket nappal és éjjel egyaránt. Gyakorló bombavetés – mint egy hatékonyabb levegő-föld támadó képesség – ezúttal elmaradt.

További képekért kattints IDE!

Emellett a már említett szárazföldi csapatok légi támogatását is segítették a Gripenek, ami ebben a feladatban viszont sokkal érdekesebb, hogy több alkalommal az új L-39NG repülőgépek is, amik viszont nem rendelkeznek sem felderítő képességgel, sem tűztámogató képességgel, így nehezen értelmezhető, hogyan is segítették ezt a feladatot, hacsak nem került a fedélzetre egy kézi távcső, a HIGH-TECH képességek jegyében.

Összefoglalva tehát, rég nem látott légierőlködést produkált a honvédség a Bakonyban a heti feladatok során, csak remélni tudjuk, hogy mindez nem a képességek elvesztése felé vezető lejtő kezdete, csupán a feladatok sokasága és a csillagok rossz állásának eredménye! Bizakodva várjuk, hogy esetlegesen a jövő hét során – melyre szintén levegő-föld éleslövészetet terveztek – majd sikeresebb és professzionálisabb képet mutat a légierő…