Dörgött a gépágyú, repült a bomba
Szerző ; Fotó: Balogh Ákos
Mi-24-es harcihelikopterekkel és JAS-39 Gripen vadászrepülőgépekkel hajtottak végre levegő-föld éleslövészetet a héten, az MH Bakony Harckiképző Központ lőterén, Öskünél.
Hétfőn kora délután az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis harcihelikopterei települtek át az újmajori gyakorlótérre, hogy a hét során végrehajtsák a kiképzési tervüknek megfelelően levegő-föld gépágyús éleslövészetüket, nappali és éjszakai körülmények között is.
Az áttelepüléssel egy időben szintén gépágyús lövészetet kezdett a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis is, igaz ezúttal Pápáról felszállva, hiszen az alakulat JAS-39 Gripen vadászrepülőgépei és a kiszolgáló, valamint hajózó személyzetek év eleje óta, a kecskeméti repülőtér fejlesztése és felújítása miatt az MH Pápa Bázisrepülőtéren települnek.
A levegő-föld feladatok során, mely azt jelenti, hogy a levegőből támadnak a repülőeszközökkel földi célokat, a Mi-24P harcihelikopterek 30mm-es ikercsövű gépágyújával iskolalövészeteket és előretolt földi repülésirányítók rávezetésével is végrehajtottak éleslövészetet. A látottak alapján folyamatosan zajlik a típuson repülő, és a típusra kerülő új hajózók kiképzése, úgy tudjuk volt olyan fiatal pilóta is, aki most először hajtott végre éleslövészetet a harcihelikopter típuson.
De nem csak a helikopteresek jutottak el mérföldkövekhez feladataikban a héten, a Gripenekkel a megszokott 27-mm-es gépágyús lövészeten túl úgy tűnik a bombavetés gyakorlása is lassan természetessé válik, ugyanis a héten több gyakorló bombát is dobtak a repülőgépekkel, hazai körülmények között pedig végre sor került az első éles Mk 82-es bomba ledobására is a lőtéren.
Az éleslövészetek előretolt földi repülésirányítók segítségével (JTAC) zajlottak. Az ő feladatuk, hogy a levegőben várakozó forgó és merevszárnyú repülőeszközök személyzetének megjelöljék a harcterületen – jelen esetben a lőtéren – azt a célt, amit támadniuk kell. Ezeknek a feladatoknak a pontos és precíz végrehajtása viszont nem egyszerű művelet, a földi repülésirányítók és a repülőeszköz személyzete rádión kommunikál, angol nyelven, miközben különböző célmegjelölő eszközök és eljárások segítségével adják meg, hova is kell lőni az adott repülőeszköznek. Ezen a téren is folyamatos előrelépések láthatóak, most először tapasztalhattuk, hogy a célmegjelölés módjaként – lézeres céljelölő eszköz helyett – a szárazföldi erők saját fegyvereinek fényjelzős lövedékeit alkalmazták, tüzet nyitva a célra, közel azonos időben a légijármű tűzcsapásával, és azt is, hogy a lőtéren külön várakozási légterekből érkező helikopteres tűzcsapások mellett egy magasabb légtérben dolgozó Gripen repülőgép is feladatot hajtott végre, minden bizonnyal az előretolt repülésirányítók koordinálásával. Azt, hogy három repülőeszközzel azonos időben pontosan mit gyakorolhattak azt persze nem tudni, de ilyen feladat lehet például a Mi-24-es harcihelikopterekkel és a Gripen vadászrepülőgépekkel olyan közös műveletet, mely során a JTAC által megadott célt a Gripen célmegjelölő konténerén keresztül lézerrel jelöli meg a pilóta az éjjellátót használó Mi-24-es harcihelikopter személyzetének, akik így tudják leküzdeni a megfelelő célokat.
Az éleslövészetek során jól látszik, hogy egyre több különböző eszközzel és eljárással képesek a katonák dolgozni, a képzettségi szintek egyre magasabbra kerülnek, és nem csak a Gripen pilóták képzettsége, hanem a nemrégiben nagyjavított Mi-24-es hajózók képzése is gyorsan halad. Az előzőeken túl, ezt bizonyítja az első napnyugta utáni Mi-24-es géppár éleslövészeti feladat is, mely látványos zárása volt csütörtökön a lövészeti hétnek.
