9M17P Falanga földi páncélozott célok elleni irányítható páncéltörő rakéta (AT-2 Swatter)*
A 9M17P irányítható, hangsebesség alatti, páncéltörő rakéta az ellenséges álló, valamint mozgó páncélozott célok és tűzfészkek megsemmisítésére szolgál a Mi-24D altípusú harcihelikoptereken. A rakéta célravezetése teljes optikai rálátás mellett nappal és szürkületben 4000 méterig valósítható meg. Az irányító parancsjelek a rakéta fedélzetére, az indítását követően rádiócsatornán jutnak el. A célravezetés (irányítás) történhet félautomatikus vagy kézi üzemmódban, a fegyverzeti operátor Raduga-F rávezető és vezérlő berendezésével, melynek optikai egysége (kívülről nézve, menetirány szerint) a helikopter törzs orr részének jobb oldalán alul, míg a rádió-parancsközlő rendszer antennája a baloldalon található. Az irányítható páncéltörő rakéta biztosítja, jól képzett irányzó esetén a cél megsemmisítését, félautomatikus irányítás esetén 1db, kézi irányítás esetén 1-2 darab rakétával. A Mi-24D harcihelikopteren a rakéta javadalmazása 4 db, a félszárnyak külső végeire szerelt 2×2 vezetősíneken elhelyezve.
A rakéta harcászati-műszaki jellemzői
- Hossza: 1165 mm
- Fesztávolsága (stabilizátor-szárnyakkal): 680 mm
- Harci rész átmérője: 142 mm
- Teljes tömege: 32 kg
- Sebességtartománya: 150-200 m/s
- Hatótávolsága: 1000 m – 4000 m
- Maximum repülési ideje: 17 másodperc
- Irányítása: rádióvezérlés
- Harci rész: 5,4 kg
- Páncélátütő képessége: 500 mm merőleges becsapódás esetén ; 280 mm a páncélfelületre állított merőlegestől 60o-os szögben
A rakéta szerkezeti felépítése és működése
A rakéta a:
- 9N114 harci részből a gyújtószerkezettel és két stabilizáló szárnnyal,
- Sűrített levegős és elektromos tápblokk és elektromos blokkból,
- 9D117M rakétahajtóműből,
- kormány és szárny rekeszből,
- fedélzeti rádióberendezésből
áll. A rakéta irányítását biztosító – az elektromos vezérlőjeleknek megfelelően – szárnyak közül a vízszintesekre nyomjelző töltet van erősítve, mely segítségével nappal (vörös színű fáklyákkal) és szürkületben (a nyomjelzők végén elhelyezett lámpákkal: a rávezetés ekkor kizárólag kézi üzemmódban lehetséges, mivel a lámpák gyenge fénye nem elegendő a félautomata rávezetési üzemmódhoz szükséges fényindikáláshoz) az infra pellengátorral, illetve vizuálisan követhető a rakéta repülése.
Az irányítható páncéltörő rakéta szilárd hajtóanyagú, egykamrás, kétfokozatú reaktív hajtóművel rendelkezik, mely indító és menethajtóműből áll. Az indító töltet égése biztosítja a kezdősebességet, majd a menet töltet égése folyamán a rakéta eléri és tartja a menetsebességét. Miután a hajtómű befejezte működését a rakéta még tovább repül tehetetlenségi energiája alapján. A rakéta fedélzeti berendezéseinek elektromos táplálását az elektromos tápblokkba épített telepek biztosítják, melyek indításkor aktivizálódnak. A rakéta oldal és emelkedési szög szerinti vezérlése rádióparanccsal történik, melyeket a rakéta rádió berendezése vesz. A parancsjeleket a rakéta a kormánygép blokkjába juttatja, ahol a rakéta kormánylapjainak megfelelő szögeltérítése jön létre. A kormánygép működése sűrített levegővel történik, melyet beépített levegőpalack biztosít. A rakéta harci része a kumulatív töltetével biztosítja egy korszerű (~1980) nehéz harckocsi megsemmisítését. A harci rész a becsapódás pillanatában robban. A harci rész kialakítása olyan, hogy az biztosítja azon páncélozott célok megsemmisítését is, melyeket könnyű fedezékben álcáztak, pl.: furnérlappal (max. 5 mm vastagságig), rőzseköteggel (max. 8-10 mm gallyvastagságig) vagy dróthálóval (max. 1.5-2 mm-es huzalból, min. 10×10 mm-es hálósűrűségig).
A rakéta működése indításkor és a röppályán
Az indító berendezés a rakétához, a rakéta hátsó részén elhelyezett két csatlakozódugasszal kapcsolódik. Az indítógomb megnyomását követően a rakéta és belső rendszerei áramimpulzus hatására lépnek működésbe. A rakéta az indító hajtómű reaktív ereje következtében gyorsulni kezd az indítósínen. Az indítást követően, amikor a rakéta elérte a menetsebességet, a rá ható túlterhelés csökken, ennek hatására pedig a túlterhelés adója átkapcsolva lehetővé teszi a rádió-parancsjeleken keresztül, a rakéta oldal és emelkedési szög szerinti irányítását. A rakéta forgás-stabilizálva, a rádiócsatornán közölt irányító parancsoknak megfelelően, irányítva repül a becsapódásig. A célba csapódáskor a kumulatív harci rész megsemmisíti a célt. Céltévesztés esetén, ha a tereptárgyak hatására nem történne meg a robbanás, akkor a rakéta gyújtó önmegsemmisítő hatására jön létre a robbanás.
*Felhasznált irodalom: Re/384
