Forgószárnyas kitekintő: A Légirendészeti Szolgálat
Szerző: Balogh Ákos, Horváth Ádám ; Fotó: Horváth Ádám, Rozgonyi Cecília
Az 1950-es években megalakult a Rendőrségen belül egy repülős szakemberekből álló önálló szervezeti egység a Légirendészeti Őrs, melynek tagjai azóta is töretlenül dolgoznak a rend fenntartásán a levegőből, persze jócskán átalakult formában és feladatrendszerrel, ezt vesszük most szemügyre!
A Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága állományába tartozó Légirendészeti Szolgálat fő bázisa napjainkban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található, itt találkoztunk forgószárnyas „kalauzainkkal” Bokor Péter és Rozslay Péter rendőr századosokkal, akik helikoptervezetőként, és Varga Zoltán rendőr zászlóssal, aki fedélzeti szolgálattevő beosztásban szolgál. Az ő segítségükkel tájékozódtunk a légirendészek aktuális helyzetéről, különböző feladataikról és az ahhoz nélkülözhetetlen kék-fehér forgószárnyasaikról.
Ami a feladataikat illeti két dolog változatlan évtizedek óta: a repülés és a légirendészeti ellenőrzések. Ezen túl viszont minden változik, újabb és újabb feladatok, kihívások jelennek meg az állomány életében. Ha kell a Terrorelhárítási Központ feladatiban segítenek, például egy védett vezető szállításában, ha kell kiemelt, nagy tömegeket vonzó események biztosításában működnek közre, ha kell – márpedig a nyári szezonban kell – vízirendészeti ellenőrzésekben vesznek részt.
Aztán persze ott vannak az ideiglenesnek induló feladatok, melyek mára megszokottá váltak. Ilyenek például a 2015 óta folyó déli határszakasz megerősítésére elrendelt repülések. Ennek keretében a Rendőrség helikopterei 24 órás készenlétben állnak bácsbokodi bázisukon, hogyha riasztás érkezik, rövid időn belül a helyszínen tudják a földi erők munkáját támogatni a levegőből. De jelen vannak a légirendészek minden olyan határszakaszon is, ami nem schengeni, így a román, az ukrán és a horvát határon is többször, ideiglenes jelleggel hajtanak végre feladatokat.
Általánosságban persze elmaradhatatlanok a közlekedésrendészeti repülések, a hazai úthálózaton, autópályákon a szabálytalankodók, horrorkaravánok felderítése, balesetek alkalmával, ha szükséges a forgalom- és áramlásszervezésben való közreműködés, hiszen fentről mégiscsak jobban látszik a kialakult helyzet, ahogy szintén megesik, hogy helikopteres segítségre van szükség rendezvényeken, például a Formula 1 Magyar Nagydíjra érkező, majd távozó autós tömeg okozta bonyodalmak elhárításában.
Ha ez még mindig nem volna elegendő munka, Bokor Péter rendőr százados kiemelte, hogy a rendőrség feladatkörébe tartozó esetekben légi kutatási feladatokban is részt vesznek. Mint azt a százados elmondta: a legtöbbször például eltűnt emberek, gyerekek keresésében segítünk, miután hőkamerával rövid idő alatt tudunk nagy területet átvizsgálni. Ezek a feladatok függetlenek a Magyar Honvédség Légi Kutató-Mentő Szolgálata feladatellátásától, mert ők kifejezetten a bajbajutott légijárművek és személyzetük keresését és mentését hajtják végre.
Rozslay Péter rendőr százados hozzátette, hogy részben van egyezés a honvédség kutató-mentő szolgálatával. Minket is riaszthatnak, együttműködési megállapodás alapján mi is besegíthetünk a feladatok végrehajtásában, a helyszín, a sérültek felkutatásában, illetve a lehetőségek szerinti mentési műveletekben. Nem tényleges kutató-mentő helikopterként, hanem segítségként a katonai helikopter mellett. Legutóbb a múlt évben, egy sármelléki gyakorlat során volt is példa a közös feladat-végrehajtásra.
A Légirendészeti Szolgálat mindezen feladatokat az ország három pontján kiépített bázisról látja el. A központi bázis, mint említettük is, Budapesten található, itt zajlik a forgószárnyas technikák tervezett karbantartása, javítása is, emellett Bácsbokodon a Bácska Helikopterbázis – főként határrendészeti feladatok céljából – és a Siófok-Kiliti repülőtéren régóta működő bázisuk áll még rendelkezésre, főként a nyári vízirendészeti ellenőrzések végrehajtásához. Ezen kívül az ország több pontján vannak rendőrségi leszállóhelyek. Barabáson van egy heliportunk, ami a Barabási Határrendészeti Kirendeltséghez tartozik, ha szükséges az ő igényeink alapján szoktunk onnan repülni. – említette példaként Rozslay Péter.
És akkor, ami a forgószárnyas technikát illeti… Jelenleg két amerikai típus az MD-500E és az MD-902-es helikopterek állnak szolgálatban, a korábbi orosz tervezésű, lengyel gyártású Mi-2-esek már jó ideje a múlt részét képezik a rendőrség kötelékében. A kisebbik típus az MD-500E egy hajtóműves gép, valamikor még az 1990-es évek elején érkeztek, ennek ellenére négy gép még mindig kiválóan látja el a rájuk bízott feladatokat. Azonban a növekvő igényekhez modernebb, erősebb kéthajtóműves helikopterekre is szüksége volt a légirendészeknek, ezért érkeztek 2017 elején a régi-új MD-902-es forgószárnyasok, melyekből összesen tizenegy repül a rendőrségi helikopterek jellegzetes kék-fehér színvilágú festésével. Varga Zoltán rendőr zászlós fedélzeti szolgálattevő érdeklődésünkre egyébként elárulta, hogy mindkét típus alkalmas minden feladatra. A kutató és fényszóró berendezéseink mindegyik gépre telepíthetőek, bár egy ideje már csak a nagy gépeinkkel látjuk el a kamerás feladatokat, mert azok erre alkalmasabbak. Az 500-asnál egy pilóta repül és egy fedélzeti szolgálattevő, míg a 902-esnél két pilóta repül és egy fedélzeti szolgálattevő. Az éjjellátó készülékkel (NVG) végrehajtott feladatoknál kritérium, hogy minimum két pilótának kell a géppel repülnie, így egy-egy ilyen éjszakai feladat ellátása csak a 900-as típussal lehetséges. Persze más feladatoknál is vannak kialakult szokásaink, a 900-as gépből egy TEK-es lövésznek rosszabb a kilátása, így ilyenkor például az 500-as a kedveltebb, ugyanakkor – biztonsági okokból – a városok fölött általában kéthajtóműves helikopterekkel repülünk.
A gépek személyzetének összetétele, mint ahogy az már kiderült alap esetben három főből áll, két pilótából és egy fedélzeti szolgálattevőből, a honvédségi szokásokkal ellentétben – bár az AS-350B és a H145M helikopterek rendszeresítésével ott is lehetőséget biztosítottak erre – viszont a rendőrségnél a szabályzók lehetővé teszik, hogy akár egy fő pilóta is feladatra indulhasson egy géppel. A fedélzeti szolgálattevő beosztása talán a honvédségi fedélzeti technikusokéhoz lenne hasonlítható, ők kezelik a helikopterre szerelt kamerát és a fényszórót, illetve, ha kell, a rendőrségi (taktikai) rádiózásba is besegítenek a pilótáknak.
A Légirendészeti Szolgálat állományának munkaidő beosztása sem egyszerűbb, mint feladataik. Forgószárnyas „kalauzaink”, Bokor Péter, Rozslay Péter és Varga Zoltán, ha már rákérdeztünk, egyöntetűen megállapították, nincs két egyforma munkanapjuk, ottjártunkkor épp a budapesti helikopteres szolgálatot látták el, amely hétköznapokon 8-tól 16 óráig tart. Egy helikopter váratlan feladatok végrehajtására áll készenlétben személyzettel együtt, azaz ha bármi olyan esemény történt volna Magyarország területén, ahová helikopterre lett volna szükség, őket riasztották volna, míg az országos, 24 órás helikopteres szolgálatot ez idő alatt Bácsbokodról kollégáik látták volna el. A Készenléti Rendőrségnél mindig kell egy helikopter, amit riasztani lehet. Ilyenkor – riasztás híján – a személyzet napi szolgálati feladataiba tartozik az elengedhetetlen papírmunka, illetve a hangárban karbantartáson lévő helikopterek földi hajtómű próbája is. Viszont – teszi hozzá Bokor Péter rendőr százados – nagyon sok olyan feladatunk van, ami a megyei rendőr-főkapitányságok igényei alapján kerülnek végrehajtásra. Előre tudjuk egy hónapra, hogy milyen feladatot kell végrehajtanunk, például egy helikopterünk forgalomellenőrzésre megy. Ilyenkor felvesszük a kapcsolatot az igénylővel, megbeszéljük mit szeretnének, mennyi repülési idővel tervezhetünk, kell-e üzemanyagot vételeznünk, ha igen, megtervezzük annak végrehajtási helyét és idejét. Az ilyen feladatokra a repülés előtt egy órával érkezünk be, lerepüljük a feladatot, megírjuk a jelentést, és utána hazamegyünk. Általában az a megszokottabb, hogy így dolgozunk, ezért a munkaidőnk is vezényléses, feladatfüggő. Nyáron például több feladatunk adódik hétvégén, mint hétköznap.
És végezetül, de talán nem utoljára egy érdekesség: A Légimentők helikopterei a Magyar Állam tulajdonában vannak, azonban a tulajdonosi jogok gyakorlója a Készenléti Rendőrség. Üzemeltetésüket a Légimentő Nonprofit Kft. végzi, míg a mentésirányítási kérdésekben az Országos Mentőszolgálat az illetékes. Emellett érdemes megemlíteni, hogy a Légirendészeti Szolgálat állományából 6 fő hajózó és 5 fő műszaki szakember kapott kiképzést az EC-135-ös típusra, hogyha szükséges lenne, be tudjanak segíteni a Légimentőknek a zavartalan ellátás érdekében.
