Szösszenet a léginavigációról és az ARK-9 kombinált irányszög berendezésről
Szerző ; Fotó: Balogh Ákos
Autóba ülve a világ legtermészetesebb dolga, hogy el tudunk jutni bárhová, akár a nélkül is, hogy ismernénk az útvonalat, hiszen kiépített utak és útbaigazító táblák sora van segítségünkre a navigációban. Azonban a levegőbe emelkedve megnyílik előttünk a harmadik dimenzió is, eltűnnek a jelzőtáblák bonyolult időjárási viszonyok között vagy nagy magasságon még az utak is, ilyen esetekben pedig csak egy dologra számíthatunk, a léginavigációs ismereteinkre és a szükséges fedélzeti műszerekre hogy elérjük a célállomásunkat.
A léginavigáció természetesen nagyon összetett, többféle automatizált berendezés lehet segítségünkre, melyek segítségével a légijármű biztonságosan vezethető az induló repülőtértől a rendeltetési repülőtérig. A légiközlekedés alapmódszerének alapjait a tengerhajózásból vették át, de attól néhány főbb különbség rejlik benne. Ilyen például az, hogy a repülés a térben történik, a hajózás pedig síkbeli, továbbá a sebességkülönbségből adódó rövid helymeghatározási idő, vagy például a korlátozott üzemanyag mennyiségből adódó fix repülési idők.
Az útvonal repülés előtti ellenőrzése.
A léginavigáció két fő tevékenységre osztható fel, a repülés előtti előkészületekre (útvonaltervezés, irányszögek, távolságok meghatározása, a repülés főbb eleminek kiszámítása) és a repülés alatti ellenőrző és aktív tevékenységre, melynek egyik eszközrendszere a rádió – elektronikus navigációs berendezések. Ezek az eszközök a hely és iránymeghatározást a földi, vagy fedélzeti berendezések által kisugárzott elektromágneses hullámok bemérésével végzik. A rádiónavigáció egyik legalapvetőbb műszere, rendszere a rádióiránytű, mely természetesen a Magyar Honvédség helikoptereiben is megtalálható.
A Mi-8-as és Mi-17-es szállítóhelikopterek az ARK-9 típusjelű automatikus rádióiránytűt (автоматический радио-компасс=ARK) használják.
A műszerről a helikopter hossztengelye és a földi rádió irányadó közötti eltérést olvasható le, azaz meghatározható a helikopter iránya egy ismert földi ponthoz képest.
A rendszer felépítési rajza.
A műszerrel a következő dolgok határozhatóak meg:
- Mindenkori mágneses géptengely irány
- Automatikusan kijelzi a közeli vagy távoli irányadót a megfelelő irányra mutatva.
- Alkalmas a repülőterekre történő rávezetésekre.
- Használható tartalék vészrádióként 150-1300 kHZ frekvencián
A rendszer részei:
- Vevő egység
- Tápegység
- Kezelőpult
- Frekvenciaváltó kapcsoló
- Jelerősítő egység
- Jelszűrő egység
- Indikátor műszer
- Szálantenna
- Forgatható keretantenna
Az ARK-9 főbb elemei: 1. keretantenna ; 2. vevő egység ; 3. kezelőpult ; 4. tápegység ; 5. frekvenciaváltó kapcsoló ; 6. szálantenna egység
Működési üzemmódjai:
- Automatikus rádióiránytű (iránytű)
Ez a fő működési üzemmód. Ebben az üzemmódban a szál- és keretantenna a vevőkészülékre kapcsolódik. A berendezés, mint automatikus rádióiránytű működik, továbbá a földi irányadó frekvenciájának beállításakor annak irányára fordul a mutató. - Vevőkészülék üzem (antenna)
Ekkor a rádióiránytű egy normális középhullámú rádióvevőként üzemel. A földi irányadó azonosító jelének lehallgatására legalkalmasabb üzemmód. A vevőkészülékre ilyenkor csak a szálantenna csatlakozik. - Keretantenna üzemmód (keret)
Ebben az üzemmódban csak a keretantenna kapcsolódik a készülékhez, a keret forgatását a távkezelőn lévő tömbler-kapcsolóval vagy nyomógombbal, kézzel végezhetjük. A földi irányadó állomás irányát a fejhallgatóban az állomás minimális hallhatósága jelzi (jelminimum). Az üzemmód akkor használható, ha a vételi térerősség nem elegendő a keret forgatásához.
Kezelőpult
A rádióiránytű egyébként 150 és 1300 kHZ között üzemel, ezzel, ha a földön például egy PAR-3B (ПАР-3 Б) adó található 1000 méteres magasságban 160-180 kilométerig vehető a működéshez szükséges jel.
Frekvenciaváltó kapcsoló (távoli – közeli irányadó között)
Ez a frekvenciatartomány 4 nagyobb altartományba van osztva fokozatmentes állítási lehetőséggel:
- tartomány: 15O – 3OO kHz
- tartomány: 3OO – 6OO kHz
- tartomány: 6OO – 9OO kHz
- tartomány: 9OO – 13OO kHz
UKL-2K (укл-2к) rádióiránytű indikátor
A műszer +50 és -60 Co között 98 %-os relatív páratartalom mellett (+40 Co-on) üzemelhet, egészen 20 kilométeres repülési magasságig.
A berendezések súlya összesen 18.8 kg.
A valóság ettől azért egy kicsit bonyolultabb a működési üzemmódok és az iránytű használata a rendszer felépítése még oldalakon keresztül tárgyalható lenne, de ennek ismerete legyen a repülő személyzetek, műszakiak dolga.
