Vízi átkelés, helikopteres kiemeléssel
Szerző ; Fotó: Balogh Ákos ; Videó: Benedek Levente
2013. április 30-án átkelési gyakorlatot hajtott végre a megáradt Tiszán az MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj. A feladat összetett volt, hiszen az alapfeladatokon túl árvízvédelmi feladatokra is felkészültek a zászlóalj katonái vezérkari főnöki utasítás alapján.
Kedden a kora délelőtti órákban újságírók részvételével és bevonásával hajtott végre kettős célú kiképzést a Szolnokon települő MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj állománya. Az éves kiképzési tervnek megfelelően „búvár szakkiképzés 5-ös tárgykör” (merülési gyakorlatok folyóvízben), valamint „átkelés kiképzés 1-es tárgykör” feladatok kerültek végrehajtásra, melyek kiegészültek a jelenleg megáradt Tisza folyón gyakorolható árterületekről történő mentési feladatokkal, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis bevont állományával és technikai eszközeivel közösen végrehajtott felderítő csapat légi kijuttatásával, valamint külső függesztményként szállított homokzsákok kijuttatásával a kritikus állapotú gátszakasz megerősítéséhez.
A bázisra érkező újságírókat Ruszin Romulusz ezredes a 25/88. zászlóalj parancsnoka fogadta, akitől megtudtuk, hogy a végrehajtott feladatok az ez év második felében megrendezésre kerülő nemzetközi árvízvédelmi gyakorlat felkészülési részét is képezték.
A gyakorlat első mozzanataként hat rohamcsónakkal hajtották végre az első átkelési feladatot, mely igen bonyolult előkészületeket igényelt a zászlóalj katonáitól az előző napokban, ugyanis Tisza árterületén lévő erdős területen jelenleg 6-8 méteres a vízállás így gyakorlatilag a fák sűrű lombkoronái között kellett biztonságosan csónakkal járható utat vágnia a műszaki felderítő katonáknak.
Az átkelés során 4 csónakban szállítottak katonákat – csónakonként 8-10 fő szállítható egyébként – akik helyére árvízi mentés során a bajbajutottak kerülnek teljes biztonsággal, ugyanis egyrészt mindenki speciális mentőmellényt használ, másrészt pedig kettő kísérő csónak búvárbiztosítással folyamatosan azért felel, hogyha bárki a vízbe esne, esetlegesen a csónak felborulna, azonnal megkezdhessék a kimentésüket.
Az átkelési feladat nem volt problémamentes ugyanis az árvíz elől egy fára menekült személyt fedeztek fel.
A biztosító csónak megközelítette a bajbajutottat majd a mentési feladatokra is felkészített búvár a bajbajutott állapotának felderítése céljából a vízbe ugrott és a fához úszott.
Ezután megtörtént a személy csónakba juttatása és a katonák visszatértek a kijelölt átkelési útvonalra.
Persze mindez csak gyakorlás volt, a bajbajutott személy szerepét is katona játszotta, éles helyzetben viszont pontosan ugyan így kell végrehajtani a feladatot ezért szükséges a „rutin”.
A második mozzanatként bemutatásra került a 25/88. Felderítő állományának helikopteres kijuttatása, mely harctevékenység során is igen fontos, azonban árvízi helyzet esetén is kiválóan bevethetőek a gátszakaszok ellenőrzésére, kritikus pontjainak felderítésére.
A zászlóalj parancsnok helyettese Pintér Ferenc őrnagy elmondta:
„A helikopter az egyik legfontosabb szállítóeszköze a szárazföldi csapatoknak és a Magyar Honvédségnek. A helikopter olyan helyzetekben is tud erőket kijuttatni adott területekre, amikor semmilyen más technikai eszköz nem. Gyakorlatilag egy veszélyes gátszakasznak, vagy egy átkelésre berendezésre tervezett partszakasznak a megközelítését is célszerű légi úton végrehajtani.”
A gátszakaszhoz időközben egy előretolt földi repülésirányító is érkezett az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis állományából, akinek feladata a nem kijelölt területre történő leszállás külső koordinálása volt.
A távolból jellegzetes kerepelő hangjával hamarosan a terület légterébe érkezett egy Mi-17-es szállítóhelikopter, aminek feladatáról Pintér őrnagy beszélt:
„A légi felderítés után, amit a levegőből egy ilyen folyószakasznál is elvégeznek, kirakták az úgynevezett műszaki felderítő erőket, ezek a búvárok, csak nem palackkal kell őket elképzelni, hanem úgynevezett ABC felszereléssel (maszk, uszony, légzőcső, kés) és adott esetben, ha katonai alkalmazásról beszélünk harcászati felszereléssel, a polgári katasztrófavédelmi alkalmazásakor csak a mentéshez szükséges eszközökkel.
A helikopter tehát kihelyezte őket a partszakaszra, ez a műszaki felderítő erő az az első olyan hídfőállás ahol megállapítjuk általában, hogy mi a probléma mi az, amit el kell végezni és ezt követően jönnek a különböző alkalmazások, mint például a gát megerősítésére külső függesztésként homokzsákokat hozó helikopter bevetése.
A kirendelt katasztrófavédelmi, honvédségi erők ezeket a homokzsákokat töltenék meg éles helyzetben, amikkel a felderített helyzetet megoldják. Nyilván mindezt néhány percben nem lehet bemutatni, tehát csak a részelemeit gyakoroltuk ennek a tevékenységnek.”
A gyakorlat utolsó nagy mozzanatába a résztvevő sajtó is aktívan bekapcsolódott, ugyanis bajbajutott polgári személyek hiteles alakítását bízták ránk.
A katonák feladata a polgári személyek biztonságos kimenekítése volt vízi és légi úton, így először a rendszeresített rohamcsónakokba szálltunk, amikkel a Tisza közel 1 km széles árterületén szállítottak át minket.
A sikeres „partraszállást” követően a közeli sportrepülőtér légterében már látható volt a parancsra váró Mi-17-es szállítóhelikopter.
A katonákkal a kijelölt várakozási és leszállási zónába siettünk, ahol egy újabb előretolt repülésirányító várt minket, aki azonnal rádión kiadta a helikopter személyzetének a mentésre a parancsot.
A szállítóhelikopter két leszállást hajtott végre, első körben a gyakorlaton résztvevő katonákat szállította vissza a Tisza túloldalára további átkelési gyakorlatok végrehajtására, második körben pedig a sajtó képviselőit menekítették az árvízi területről biztonságos területre, esetünkben a szolnoki repülőtérre.
A nap folyamán testközelből is lehetőségünk volt tehát megtapasztalni azt a nehéz munkát, amit a Magyar Honvédség 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj állománya végez és bátran kijelenthetjük, hogy egy jól képzett, tapasztalt katonákból álló csapat, biztonságosan használható technikai eszközökkel áll készen a magyarországi lakosság védelmére mind harci alkalmazás mind pedig katasztrófavédelmi alkalmazás esetében.
