LHSN.HU

Lézerfegyver a Magyar Honvédség helikopterein

Szerző: Balogh Ákos; fotó: archív

Valószínűleg most mindenki meglepődve azon gondolkozik, hogy vajon ilyen fejlett technikája lenne a Magyar Légierőnek? A válasz NEM, azonban nem túlzás azt állítani, hogy valóban szereltek már magyar Mi-24-es harcihelikopterre lézergépágyút, annyi kis különbséggel, hogy nem egy brutális erejű pusztító fegyverre kell gondolni, hanem egy lézertechnikát alkalmazó lő, és harckiképzést támogató szimulációs rendszerre.

Azon Star Wars rajongók, akik szeretik a katonai repülést is valószínűleg már szemük előtt látják azt is, amint Han Solo Millennium Falcon űrhajójának két  AG-2G négyes iker lézerütegéből kilövellő piros energiacsíkok darabokra szaggatják a gonosz megszállók hatalmas hajóját, mindeközben a szövetséges modernizált űrhajóvá változtatott Mi-24-es „(ex)harcihelikopterek” zöld színű lézerfegyvereikkel védik azt.

Azért inkább szálljunk le a Földre, és a sci-fi világa után egy mondat erejéig nézzük meg miért is használják a lézer erejét napjainkban, akármennyire is, nem valódi lézerfegyverről lesz szó a továbbiakban.

A lézerfegyverek természetesen katonai jellegű felhasználásra való kifejlesztését az indokolja, hogy vannak olyan országok, akik mit sem törődve a nemzetközi megegyezésekkel, folyamatosan fejlesztik a taktikai rakétafegyvereiket, ezeket pedig megsemmisíteni egy pontos lézer nyaláb bevetésével lehet a leghatásosabban. Éppen ilyen célból fejlesztenek az amerikaiak egy átalakított Boeing 747-est melynek az orrába egy megawattos lézerágyút építettek.

És akkor hozzuk a célkereszt közepébe azt a magyar fejlesztésű eszközt, amit eredetileg földi páncélozott harcjárművek tevékenységének ellenőrzésére és irányításának információs támogatására, valamint a harcászati manőverek gyakoroltatására hoztak létre.

A műholdas navigációs rendszeren alapuló lő és harckiképzést támogató szimulációs rendszert a SIMEL Kft. tervezte és gyártotta, tesztelése során pedig a páncélozott járműveken túl alkalmasnak találták a harcihelikoptereken történő felhasználásra is. Hogy miért?

A komoly fegyverzettel rendelkező harcihelikopterek lehetőségeinek maximális kihasználása az elméleti felkészültségen túl a tevékenységek végrehajtásának tökéletes elsajátítását igényli, az operátor és a pilóta részéről. A különböző harci helyzetekben való alkalmazási képességek megszerzéséhez viszont sok-sok gyakorlásra van szükség. Itt kerül a képbe a Magyar Légierő követelménye alapján továbbfejlesztett HLL 01 M típusú Helikopterfedélzeti Lézeres Lőszimulációs Rendszer, ami lehetővé teszi, hogy a gyakorlás a valóságot megközelítő helyzetekben éles haditechnika alkalmazása, lőszerek felhasználása nélkül kerüljön végrehajtásra, de mégis „megsemmisíthető” legyen a célpont.

Azon kívül, hogy így költséghatékonyabb a kiképzés, a szimulációs eljárások környezetkímélő hatása, amely a természetben okozott károk, a zaj és levegőszennyezés csökkenésében észlelhető, nem elhanyagolható.

A rendszer biztosítja a levegő-levegő, levegő-föld, föld-levegő irányú tűzvezetés imitálását, és a lézerágyúval elért találatok eredményeinek folyamatos regisztrálását, ezzel egy időben pedig az előretolt repülésvezetési ponton követhető a helikopter mozgása, a fedélzeti egységbe épített GPS adatai alapján, a rögzített adatok biztosítják a gyakorlat objektív kiértékelését, és minősítését, valamint az események rekonstruálását.

A rendszer két önálló fő részből épül fel, egyik a Mozgó Objektumok Tevékenységét Regisztráló Adatfeldolgozó Rendszer, röviden MOTRA, ami alkalmas a helikopterek harctevékenységének felügyeletére és ellenőrzésére, másik része pedig egy Lövést és Találatot Imitáló Lézeres Szimulátor Rendszer, mely alkalmazható a Mi-24-es helikopter-fedélzeti fegyverzetéhez, a géppuskához, a nem irányított, valamint irányított rakétákhoz.

Utóbbi több egységet foglal magába:

–          Lézer egység I. :  Ez egy lézer ágyú a géppuska és nem irányított rakéta lövés szimulálására, ami a géppuska csőágyba kerül behelyezésre, önálló akkumulátorral, beépített 430MHz-es szórtspektrumú rádióvevővel a lövés vezérlő jelek vételére.

–          Lézer egység II. : Ez a lézerágyú az irányított rakéta lövés szimulálására az optikai célzókészülékre kerül felépítésre, a vezérlő egységtől pedig kábelen kapja a vezérlést és a táplálást.

–          2 db vezérlő egység: Egy 430MHZ-es szórtspektrumú rádióadóval rendelkező vezérlő az operátor előtt kerül elhelyezésre, a lézerágyú vezérlésére, amelyhez kábelen hozzá van kapcsolva a fegyver rendszer tűzvezérlő gombjai, valamint az optikai célzókészüléken elhelyezett, azzal együtt mozgó II. lézeregység, melyet az irányított rakéta rávezetésekor együtt mozgat a rakétairányító rendszerrel. A másik vezérlő egység a pilóta előtt kerül elhelyezésre, az I. lézer egység vezérlésére továbbá át tudja venni az operátornál elhelyezett vezérlő funkcióit. Rendelkezik még egy 16 csatornás szórtspektrumú rádióvevővel, a 16 darab lézerérzékelő jelzésének azonosított vételére, a találati hely meghatározásához, melyet a helikopter sziluett kijelző tablón kijelez a támadás irányának meghatározásához, az elhárító manőver végrehajtásához.

–          Lézer érzékelők : Ebből 16 darab kerül elhelyezésre a helikopteren kívül, a sebezhetőségnek megfelelően a körkörös érzékelést biztosítva. Önálló akkumulátoros táplálással valamint 430MHz-es szórtspektrumú rádióadóval rendelkeznek

–          Találat imitáló : Ez egy fényforrás a saját találat imitálására, egy erős fényű villogó fényforrás van felszerelve, melynek vezérlését a fényimitátor egységbe beépített 430MHz-es szórtspektrumú rádióvevő fogadja. Ennek vezérlését a találatot kiértékelő vezérlő egység biztosítja.

A lőszimulátoros rendszerrel felszerelt helikopter lézeres lőgyakorlatának végrehajtási és műszaki adatai a következő táblázatból olvasható ki:

Hozzá tartozik a rendszerhez még egy földi önálló lézeres érzékelőkkel felszerelt cél is, mely a mozgó vagy álló objektumok elleni lézeres lőszimulációs lövést érzékeli. Az önálló táplálással és rádiós jelzés átvitellel felszerelt érzékelők megfelelő sűrűségű elhelyezése lefedi az adott céltárgyat. A céltárgy része egy érzékelő központ, amely összegyűjti a lézerérzékelők jelzését és indítja a fény és füst találatimitáló rendszert.

A szimulátort természetesen tesztelték a helikoptereken, nem csak elviekben született meg a gondolat. Az egykori 87. Bakony Harcihelikopter Ezred pilótái többször is használták, tesztelték, még az alakulat nyílt napjain is bemutatták, a sereg vezetésének is elnyerte a tetszését, 2000.-ben több darab beszerzése is szóba került, a gyártó cég megoldotta volna a STURM rakétára is a folymatrögzítést, végül „érdekes” módon nem került rendszeresítésre a Magyar Honvédségben. Bármennyire is egy jól megtervezett és jól működő eszköztől volt szó, legalábbis az egykori, jelenleg már nyugdíjas harcihelikopter pilóták elmondása alapján. Természetesen a piszkos anyagiak szóltak közbe, vagy esetleg valaki, akarom mondani valami más is…?

10 évvel az ötlet megszületése után a jelenlegi gazdasági helyzetben, vajon nem lenne költségkímélőbb mégiscsak a HLL-01 rendszer, illetve modernizáltabb változatát rendszeresíteni, az éleslövészetek helyett, mellett? Kiemelve azt, hogy alkalmas lenne lőtérigények nélkül, különböző terepviszonyok közötti alkalmazásra, nem beszélve a légiharc közbeni lövészet begyakorlásáról…