Öt éve vesztette életét Lükő Zsolt posztumusz hadnagy
Szerző: Balogh Ákos ; Fotó: Szőke János
2008. január 31.
Napnyugta utáni kiképzési repülésre száll fel az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis egyik Mi-8-as helikoptere. Feladata külső területen történő leszállások gyakorlása, kiépített fénykapuk közé. A 10445-ös számú eredetileg Mi-8P azaz személyszállító változatú (2001-ben „T” azaz teherszállító változattá alakították) gépen fedélzeti technikus oktatása folyik, így négy katona tartózkodik a fedélzeten. (A kísérő helikopter szerepére nem térünk ki)
R. Mihály helikoptervezető, B. Szilárd másod helikoptervezető, F. Béla fedélzeti technikus és Lükő Zsolt fedélzeti technikus.
A feladat során Lükő Zsolt F. Béla technikus oktatását végezte. Mindent szakszerűen végeztek a repülés során rendellenes működést a repülőtechnikán nem tapasztaltak, így ekkor még egyikük sem sejtette, hogy a kiképzés milyen tragikus kimenetelű lesz.
18 óra 15 perc körül
A helikopter megérkezik a Törökszentmiklóstól körülbelül 8 kilométerre fekvő Óballa településhez közeli kijelölt tábori leszállóhely légterébe és megkezdték a feladat szerinti tervezett leszállás végrehajtását. A kiképzett helikoptervezetőknek ez egy rutinfeladat volt… A földi fénykapuk jól látszódtak… Ekkor még minden rendben volt…
18 óra 19 perc, az utolsó másodpercek
Ekkor történt valami… Valami mely megváltoztatta a repülés kimenetelét, a személyzet sorsát…
A helikopter a földet érés pillanatában, vagy talán néhány másodperccel később, ismeretlen okokból bepördül, majd felborul. A hirtelen erőhatások következtében a helikoptervezető és a fülkében ülő személyzet súlyos sérüléseket szenved. Zúzódások, fejsérülés, gerincsérülés… Súlyos, de túlélhető… De mi történt az oktatóval, Lükő Zsolttal? Ő nem volt a fülkében, nem volt bekötve. A feladatát végezte! Oktatott, közvetlenül a fedélzeti technikus mögött állva… A gép felborul, ő hirtelen hátraesik a tehertérben… Mindez a másodperc töredéke alatt…
Talán a hirtelen sokk hatása el sem múlt, a helikopter üzemanyagrendszeréből szivárgó kerozin a több száz fokos hajtóműre folyva azonnal begyullad… A gép máris lángokban áll… A személyzet segít egymásnak a menekülésben, mely a sérüléseik miatt nem egyszerű feladat. Speciális ruházatuk mindössze 8 másodpercig véd a nyílt lángoktól… A földi repülésirányító R. Zsolt azonnal a géphez siet és segít társainak.
Mindenki kint van, de hol van Zsolt?
Mi is történ valójában? Mi okozta a balesetet? Emberi hiba? Műszaki meghibásodás?
Kérdések melyre csak később érkezett válasz, kérdések melyek közül utólag szinte bármelyikre felesleges a válasz… A tényeken nem változtathat már senki…
Kivétel egy kérdés, mellyel foglalkozni kell!
Hol van Zsolt? Hiszen hárman kijutottak… A gép ég… A gondolat melyet nehéz elfogadni, a kőkemény és igazságtalan valósággá kezd válni…
Percekkel később
A helyszínre hat tűzoltóautó érkezik 20 tűzoltóval, akik hamar megkezdték a lángok megfékezését…
Hamar, de mégis, már túl későn… Túl későn, hiszen egy valaki a gépben ragadt… Nem tudott szabadulni…
Ő volt Lükő Zsolt posztumusz hadnagy, aki a legdrágábbat adta hazájáért.
Aki nem ismerte őt annak csak egy katona volt a sok közül, de miként magyarázható meg egy családnak, katonatársainak, barátoknak, hogy a szeretett fiúgyermek, élettárs, bajtárs és barát immáron örökké elrepült?
Szelevény 2013. Január 31. 10 óra
A községben is jól ismerték Zsoltot, sokat köszönhetnek neki, ugyanis a 2006-os nagy árvíz idején a fiatalember több hetet töltött el itt. Helikopterrel erősítették a töltéseket és mentették a bajbajutottak életét.
Szelevény önkormányzata a tragédia után egy parkot nevezett el Zsoltról és az MH 86. Szolnok Helikopter Bázissal egy márványtáblán örökítette meg nevét.
Mint a tragédia óta minden évben idén is, immáron ötödjére szerveztek megemlékezést a Helikopter Bázis katonái és a helyi lakosság.
Megemlékező beszédében méltatta a fiatal katonát Nagy István nyugállományú alezredes, református tábori lelkész.
Lükő Zsolt 1977. február 24-én született, Orosházán érettségizett, majd 1997-ben végezte el a MH Szolnoki Katonai Középiskola és Kollégiumot, ahol légijármű-szerelő, illetve fedélzeti fegyverberendezés-szerelő tanulmányokat folytatott. 1997 júliusától – hivatásos katonaként – az MH 87. Bakony Harci Helikopter Ezrednél szolgált mechanikusként, később fedélzeti mechanikusként.
Szakmai pályafutását − átszervezés következtében − az MH 86. Szolnok Helikopter Ezrednél folytatta. Utolsó beosztásában, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison 2007 júliusától rajtechnikusként dolgozott, főtörzsőrmesteri rendfokozattal. 2005-ben kapta meg a Szolgálati Érdemrend bronz fokozatát, 2006-ban pedig az ezüst fokozatot. A 2008-ban bekövetkezett katasztrófa után február 12-én, katonai tiszteletadás mellett helyezték végső nyugalomra a Komárom-Esztergom megyei Ácsteszéren.
Az összegyűlt bajtársak, a Szállítóhelikopter Zászlóalj tagjai, a bázis vezetősége képviseletében Rolkó Zoltán alezredes parancsnok helyettes és Kiss Róbert mk. ezredes törzsfőnök, valamint a község polgármestere a katonai tiszteletadással zárult megemlékezés végén koszorút helyeztek el a hősi halott katona emléktáblájánál.
A beleset ismertetése csupán dramatizált fikció a baleset körülményeiről nyilvánosságra hozott tények ismeretében!
