Katonai szállító-repülőgép zuhant a gyakorlótérre
Szerző: Balogh Ákos ; Fotó, Videó: Benedek Levente
2013. szeptember 9-12 között kerül végrehajtásra a Cross Landing 2013 elnevezésű magyar-román kutató-mentő gyakorlat. A korábbi hagyományoknak megfelelően egy-egy magyar, illetve román területen lévő kárhelyszínen gyakorolhatnak mindkét ország kutató-mentő szakemberei.
A magyar kárhelyszín ezúttal az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred szentesi gyakorlóterén került kialakításra 2013. szeptember 10-én. A riasztási alapszituáció szerint egy Kecskemétről felszálló AN-26-os típusú szállító repülőgép személy- és teherszállítást hajtott végre. A szentesi katonai gyakorlótér körzetében műszaki meghibásodás történt 10 óra 30 perc magasságában, mely mindkét hajtómű leállásához vezetett így a pilóta kénytelen volt kényszerleszállást megkísérelni, de a repülőgép a földhöz csapódott. A szerencsétlenség következtében az 5 fő személyzeten kívül a fedélzeten szállított 10 katona is megsérült. Az esetről a riasztási információ két csatornán indult el: a gépszemélyzet vészhelyzeti jelentése a civil légi irányítási vonalon, illetve a szentesi gyakorlótéren gyakorlatozó alegység jelentése alapján a katonai szolgálati vonalon.
Ennek eredményeként a berendezett kárhelyszínre először egy katonai mentőautó érkezett, majd a szakszemélyzet megkezdte a károk és a sérültek felmérését. Ezen információk továbbításra kerültek a légi egységeknek is, akik az információk birtokában műszeres megközelítést alkalmazva érkeztek a kárhelyszínre.
A Magyar Honvédség Légi Kutató-Mentő Szolgálatának Mi-17-es szállítóhelikoptere az érkezést követően azonnali új feladatot kapott, két eltűnt sérült felkutatásába kezdtek. A bajbajutott személyek helyzete ismeretlen volt, így a pilóta személyzet feladata volt a tényleges kutatás, melynek eredményeként két súlyos sérültet vettek a fedélzetre és szállítottak a kárhelyszín közelébe.
Mivel a gyakorlat nem csak a honvédség állományát érintette így riasztásra kerültek a Katasztrófavédelem, valamint a Mentőszolgálat szakemberei is. A helyszínre több tűzoltó gépjármű érkezett, akik éles helyzetben tűzoltási és műszaki mentési feladatokat látnak el, valamint a terep okozta nehézségek miatt a Mentőszolgálat légimentő helikopter riasztását adta le.
Miközben elkezdték a sérültek kiemelését a roncsokból, valamint sérülés szerinti osztályozásukat és a szükséges helyszíni beavatkozásokat megérkezett a magyar AS-350B típusú mentőhelikopter, valamint a román IAR-330 típusú speciális mentőhelikopter, mely az aranyosgyéresi 71. Légibázis állományában szolgál.
A súlyos sérülteket légi úton szállították el, a könnyebb sérülteket pedig vagy mentőautó a közvetlen helyszínről, vagy pedig helikopteres átcsoportosítás után mentőautóval a szentesi repülőtérről ahol kialakításra kerül egy sérült kiürítő hely.
A román kárhelyszínen – Szatmárnémeti Repülőtéren – 2013. szeptember 11-én gyakoroltak a személyzetek.
Az évek során a Cross Landing rendszergyakorlattá nőtte ki magát, ilyenkor lehetőség nyílik a teljes országos kutató-mentő híradási- és beavatkozó szegmensek ellenőrzésére is, hiszen a gyakorlatban érintett az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft., a HUNGAROCONTROL, az Országos Rendőr Főkapitányság és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is.
Az esemény másik érdekessége, hogy az angol nyelvű kommunikáció mellett a katonai kutató-mentő egységeknek meg kellett találni a „közös nyelvet” a helyi mentésbe bevont civil egységekkel is és a kárhelyszíneket ilyen körülmények között gyorsan és szakszerűen felszámolni.
Egy ilyen gyakorlat lebonyolításához olyan szállítóhelikopteres képességekre van szükség, melyekkel Magyarországon egyedül az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis rendelkezik és mely alakulat látja el az ország Légi Kutató-mentő szolgálatát mely egy 24 órás készültséget jelent az ország keleti és nyugati körzetében Szolnok és Pápa bázisrepülőtereken.
Bár nemzetközi kötelezettségről van szó, sajnos a honvédelmi politikai vezetés döntésképtelensége miatt mára egyre többször kényszerül a végrehajtó alakulat a szolgálat részleges szüneteltetésére egyes helyszíneken, melyeket ugyan hivatalosan nemzetközi vonalon is jeleznek, de aggodalomra adhat okot a magyar helikopteres képesség állapotát tekintve.
Miért fontos ez? Az ilyen és ehhez hasonló gyakorlatok alkalmával valamint az éles bevetések alkalmával bizonyosodik be, hogy helikopteres képesség nélkül, a nem megfelelő időben és gyorsasággal érkező mentőegységek emberéletekbe kerülhetnek.
Mindehhez amíg szerencsés helyzetben adott a technikai háttér szükség van az összehangolt nemzetközi gyakorlatokra is hiszen ahogy a mondás is tartja: „Gyakorlat teszi a mestert” és igazi mesterekre van szükség ha emberéletekről van szó.
Nagy János ezredes, bázisparancsnok helyettes, gyakorlatvezető és Daróczi Endre őrnagy gyakorlatigazgató irányításával a személyi és technikai állomány a többi résztvevővel együttműködve kárhelyszín felkutatását, sérültek mentését és ellátását, valamint kárhelyszín felszámolását gyakorolhatta, hogy a meglévő tudást még jobban elsajátíthassák, tanulhassanak a társszervezetek tapasztalataiból, valamint külföldi kollégáik tapasztalataiból.
