A 10 fős előretolt repülésirányítói létszám tovább bővülhet
Szerző: Balogh Ákos ; Fotó: Tőzsér Gábor
Napjaink harcterein gyakori eset, hogy a hadműveletek során a harcérintkezésbe került katonai egységek közvetlen közelre kérnek tűztámogatást.
A légierő és a szárazföldi csapatok közötti harctéri kommunikáció legfontosabb eleme az előretolt repülésirányító, a JTAC – Joint Terminal Attack Controller aki a harctéren kialakult helyzetnek és a szárazföldi csapatok feladatának megfelelően közvetlenül irányítja a repülő eszközöket.
A JTAC feladata rendkívül összetett, hiszen bonyolult körülmények között is sebészi pontossággal kell irányítania az akár több ezer méteres magasságban repülő repülőgépeket, vagy éppen a várakozási légtérben tartózkodó helikoptereket.
A JTAC a közvetlen tűz- és más jellegű légi támogatás leghatékonyabb formája napjaink harcterein. Előnye, hogy nincs helyhez kötve, mint a szárazföldi tüzéreszközök, a nehéz terep nem korlátozza a mozgását, ezért rövid idő alatt, nagy területeket képes lefedni.
A JTAC az a megfelelő minősítéssel rendelkező személy, aki egy előretolt állásból irányítja a harci repülőgépek csapásait a szárazföldi erők érdekében végrehajtott közvetlen légi támogatás során.
A sikeres közvetlen légi támogatás alappillérei tehát az előretolt repülésirányítók, akik bizonyították létjogosultságukat az aszimmetrikus hadviselésben. JTAC-támogatás nélkül manapság már el sem képzelhető komolyabb hadművelet. Nagy jelentőséggel bír a hatékony és sikeres missziós feladat-végrehajtás, valamint a saját csapatok biztonságának megteremtése terén.
A JTAC kifejezés alapvetően 2004 óta létezik, ekkor került sor az amerikai szárazföldi, légierős, haditengerészeti és tengerészgyalogos egységeknél alkalmazott légi támogató eljárások és kiképzési követelmények harmonizációjára. Ez természetesen a NATO hasonló tevékenységére is hatással volt.
A Magyar Honvédség vezetése felismerte, hogy Magyarország ezen a területen nagyban hozzá tud járulni a kollektív védelmi erőfeszítéshez, és már 2006-ban megkezdődött az első magyar előretolt repülésirányítók kiképzése. A képesség kialakítása 2009-től gyorsult fel.
A honvédség az amerikai követelmények szerinti egyetértési megállapodáshoz történt csatlakozás után, egy a program kialakításáért felelős szakembert jelölt ki.
Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis előretolt repülésirányító csoportja repülésirányító tisztjeinek külföldi szakfelkészítése 2009 őszén kezdődött meg az amerikai légierő által üzemeltetett németországi Levegő-Föld Műveletek Iskolájában (Air-Ground Operations School, AGOS).
A Michigani Nemzeti Gárdával, valamint az Ohioi Nemzeti Gárdával való szoros együttműködés eredményeként 2009. december 15-én a Michigan állambeli Grayling lőtéren, két hét gyakorlati felkészítést követően, sikeres JTAC-vizsgát tett az első magyar minősített előretolt repülésirányító.
A nemzeti gárdák támogatásával a kiképzés és a képesség fenntartása ez óta is folyamatos, az összes kijelölt magyar katona sikeresen teljesítette a szigorú feltételeket.
A Magyar Honvédség jelenleg tíz minősített repülésirányítóval rendelkezik, akik a 86. Szolnok Helikopter Bázis és a 34. Bercsényi Miklós Különleges Műveleti Zászlóalj állományába tartoznak. Ők adják az afganisztáni magyar kontingensek előretolt repülésirányítóit is.
Egy hosszadalmas folyamat megkoronázásaként szeptemberben került sor Magyarországon a hazai JTAC akkreditációjának utolsó előtti lépésére, melynek keretében – a NATO történetében másodszor – az Egyesült Államok Egyesített Vezérkarának és a NATO Ramsteini Légierő Parancsnokságának a szakértői (összesen 3 amerikai, 1 olasz és 1 cseh) együtt vizsgálták meg és mérték fel az összhaderőnemi tűztámogatás végrehajtásának a hatékonyságát, a követelményeknek való megfelelését.
Az akkreditáció keretében ellenőrizték a hazai JTAC állomány feladat végrehajtási képességét, felszerelését, kiképzettségét, szervezeti- és létszámhelyzetét. Éles repülési feladatok keretében felmérték a közvetlen tűztámogatást (CAS – Close Air Support) végrehajtó Gripen és MI-24-es hajózó állomány felkészültségét is.
A négy napos ellenőrzés végén a bizottság előzetesen értékelte és összegezte a tapasztalatokat, mely alapján a magyar JTAC Programot akkreditációra alkalmasnak találta.
A hivatalos akkreditációs dokumentum 2012 novemberében érkezett meg a Honvédelmi Minisztériumhoz. Ezzel az akkreditációval Magyarország bizonyította JTAC képességét, a követelményeknek való megfelelését. A magyar JTAC képesség így láthatóvá vált Kanadától Ausztráliáig illetve Svédországtól Törökországig. A Magyar Honvédség előtt megnyílt a lehetőség a JTAC képesség hazai keretek közötti fenntartására, illetve a létszám további bővítésére saját szervezésben.
Az akkreditált magyar képesség mind az amerikai, mind a NATO előírásoknak maximálisan megfelel.
Az előretolt repülésirányítás gyakorlati működését 2012. november 26-án, hétfőn a Magyar Honvédség alakulatai egy komplex feladat végrehajtás keretében mutatták be Szolnok határában.
A bemutatón a Magyar Honvédség négy alakulata vett részt:
Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis állománya koordináltja a földi és légi műveletek végrehajtását, a közvetlen légitámogatás irányítását az előretolt repülésirányítókkal (JTAC), valamint Mi-24 harci helikopterekkel közvetlen légitámogatást, Mi-8/Mi-17 helikopterrel pedig sebesült, illetve védett személy kiemelését biztosította.
Az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj előretolt repülésirányítóval (JTAC) közvetlen légitámogatás irányítását végezte, illetve védett személyt kísért.
Az MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj kísérte a konvojt és játsszotta az ellenerő szerepét.
Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis pedig JAS-39 Gripen repülőgépekkel közvetlen légi támogatást biztosított.
