A honvédség katasztrófavédelmi beavatkozóképessége egyébként javulni fog
Szerző ; Fotó: Benedek Levente
Nem fejlesztik a honvédség helikopteres kutató-mentő képességét, derült ki a Magyar Honvédség Katasztrófavédelemmel Összefüggő Beavatkozási Képességének Fejlesztése, címmel tartott projektindító rendezvényen Budapesten nemrégiben.
Dr. Firicz László, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára megnyitó beszédében kiemelte, rég nem látott fejlesztésre kerül sor a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi képességében, az MH Anyagellátó Raktárbázis (MH ARB) kedvezményezettként, több mint 2 milliárd forintos állami támogatást kapott, amelyet a Honvédelmi Minisztérium saját forrásból megtoldott további 200 millió forint összeggel. „Ezzel olyan fejlesztés vált lehetségessé, amely a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi beavatkozó erőinek kapacitását, képességeit jelentősen növeli.”
Új eszközök beszerzése mellett, több meglévőt felújítanak a támogatásból, mint például, a seregben rendszeresített PTSZ-M közepes lánctalpas úszó gépkocsikat. A felújítás során a járművek minden eleme (vázszerkezet, futómű, motor, erőátviteli berendezések, hajócsavaros hajtómű, stb.) felújításra kerül, amely következtében a több mint 30 éves eszközök újszerű állapotba kerülve készen állnak az árvízvédekezés további hosszú távú technikai támogatására. A kétéltű járműveket egyébként az MH 5. Bocskai István Lövészdandár, az MH 25. Klapka György Lövészdandár és az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred között osztják majd szét.
A folytatásban az HM Tervezési és Koordinációs Főosztály vezetője Dr. Kádár Pál dandártábornok, a projekt menedzsment vezetője elmondta: „Példa nélküli a Magyar Honvédség történetében, hogy ekkora mértékű forrást tudunk, erre az egy kiemelt és nagyon fontos célra fordítani”. A dandártábornok viszonyításként kiemelte, gyakorlatilag 15 évnyi honvédelmi költségvetés katasztrófavédelmi részét jelenti ez az összeg, így a Magyar Honvédség egy éven belül, az EU és az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium segítségével hatalmas lépést tud majd tenni.
Déri Tamás őrnagy projekt koordinátor ismertette, az egész országra kiterjedő fejlesztésről van szó, összesen 25 munkacsoport érintett, ebből 18 munkacsoport jelentős kapacitással vagy képességgel fog rendelkezni, és 7 új munkacsoport kerül felállításra, az alakulatokban. Területileg is úgy lettek elosztva az eszközök, hogy a lehető leggyorsabb és a lehető legteljesebb beavatkozást tegyék lehetővé.
A támogatás során kizárólag olyan elemeket fejleszthetnek, amelyek nem katonai, nem hadi, hanem általában véve a környezetvédelem, katasztrófavédelem területén haszosíthatók, miután az Európai Unió kategorikusan elzárkózott, az elől, hogy katonai képességeket fejlesszünk.
A meglévő képességek közül a projekt célja növelni a kétéltű szállító kapacitást, búvár kapacitást, az éjszakai munkavégzést és tábori elhelyezést támogató világító és áramellátó képességet, a földmunka és szállító kapacitást, a vízi felderítő könnyű személyszállító kapacitást, valamint a tábori ellátó képességet – élelmezés, vízellátás, üzemanyag-ellátás területeken.
Új képességeket is létre kívánnak hozni, ilyen például a nukleáris-baleset elhárításban a sebesült mentesítő képesség megteremtése, az ipari balesetek esetén mérgező vegyi anyagok levegőből történő gyors detektálási képességének kialakítása és az üzemanyag átfejtési és kármentési képesség kialakítása, valamint a szivattyúzó, vízátemelő képesség létrehozása.
Dr. Kádár Pál dandártábornok érdeklődésünkre elmondta, a helikopteres kutató-mentő képesség fejlesztése és az ezzel kapcsolatos előrelépések egy külön szálon futnak. A dandártábornok kiemelte, hogy EU-s projekt lévén sem kerülhetett bele a fejlesztésekbe a helikopteres terület bármi nemű fejlesztése.
Különös ez annak tekintetében, hogy egyébként a honvédség helikopterképessége biztosítja a nemzetközileg előírt 24 órás kutató-mentő szolgálatot, mely során nem csak a bajbajutott légijárművek felkutatására és mentésére riasztható a helikopter és személyzete, hanem minden olyan katasztrófavédelmi feladatra is, mely során indokolt a légijárművel történő kutatás és olyan különleges mentési képességek bevetése, melyekre földi eszközök nem képesek. Ezen feladat ellátásához egyébként több olyan képesség is rendelkezésre állt – például az éjjellátó szemüvegek (NVG) alkalmazására képes helikopterek – melyek a szolgálat még szélesebb körben történő bevethetőségét segítették és melyek az elmúlt évek elmaradó nagyjavításai, üzemidő hosszabbításai miatt már elvesztek. Tovább bonyolítva a helyzetet a honvédség 2014 elején három olyan orosz, Mi-8-as szállítóhelikoptert szerzett be, melyeket kifejezetten civil helikopterként, katasztrófavédelmi célra vásároltak, miután az orosz embargó megtiltott mindennemű haditechnikai beszerzést Oroszországtól.
Így tehát, egy olyan képességet hagytak figyelmen kívül, mely több esetben is hasznosnak bizonyult már, gondolva a vörösiszap katasztrófára, vagy a legutóbbi tiszai jégzajlás közepette elsodródott kompról történő mentésre, mely képesség egyébként pont ugyan úgy vethető be katonai célokra, mint ahogy egy PTSZ-M képes háborús helyzetben katonai eszközök és élőerő vízen történő mozgatására…
