Egy történet a 10418-as Mi-8-as helikopterről
Szerző: Balogh Ákos
Új időszakosan megjelenő visszaemlékezés sorozatot indítunk az LHSN.HU weboldalon. Szeretnénk megemlékezni, visszaemlékezni a katonai helikopteres repülés múltjára, dicső pillanataira, vagy épp tragikus kimenetelű eseményeire. Olyan egykori pilótákkal, helikopter műszaki szerelőkkel beszélgetünk riportjainkban, akik szívesen felelevenítenek egy-egy érdekesebb eseményt katonai pályafutásukból.
Ezen a héten vendégünk volt Konyecsni Pál aki 1976 és 1979 között Mi-8-as típuson helikopter szerelőként teljesített szolgálatot Szolnokon valamint Szentkirályszabadján az egykori MN 6690 Közepes Szállítóhelikopter Ezrednél. Ez alatt a három év alatt Pali bácsi a 10418 oldalszámú Mi-8-as helikopteren dolgozott, ez volt az „ő gépe”.
„Kezemben tartok egy plexidarabot, ami a helikopter orrplexijéből való, és sajnos egy majdnem tragikus eseményre emlékeztet.” – Meséli Pali bácsi.
A történet 1979. július 30-án játszódik, a 10418-as oldalszámú Mi-8-as a reggeli szabályos ellenőrzés és felkészítés után a szentkirályszabadjai repülőtérről Taszár és Kecskemét közötti újonnan kiképzett Míg-23 pilóták szállítására indult. Pali bácsi is majdnem a gépen volt:
„Én is mentem volna a géppel, de mégsem. Kicsit késve értem ki a piros vonalra, és a gép otthagyott, nem kellett a földi szerelő…”
A személyzetről annyit lehet tudni hogy a gép kapitánya Horváth Tamás „Tökikém” becenevű pilóta, a fedélzeti technikus Aszalós Ferenc „Ferike” volt, a másodpilóta nevére pedig Pali bácsi már nem emlékszik.
„Na, az történt, hogy – folytatva a történetet – a gép, repülés közben valószínűleg rep.fegyelmezetlenség miatt túl alacsonyan repült és az országos villanyvezeték hálózatot az orrfutó elkapta és elszakította. A legfelső „0” vezeték felcsapódott a gép orra előtt, és betörte a gép szélvédőjét. Na ezt a plexi darabot fogom én most itt a kezembe.”
A gép ezzel az „ügyes” manőverével a távvezeték két oszlopát is megrogyasztotta, és a sors érdekességeként az alatta fekvő mezőgazdasági táblába épp gyerekek végeztek valamilyen tevékenységet, azonban szerencsére a gép is problémamentesen kényszerleszállt, valamint a gyerekeknek sem lett semmi baja, tudtuk meg Pali bácsitól.
A 10418-as gépet aztán egy mentesítő helikopter a helyszínen újra olyan állapotba hozta, hogy az vissza tudjon repülni a szentkirályszabadjai repülőtérre, és a betört szélvédőn, valamint a vezeték okozta néhány sütési nyomon kívül nem lett baja.
Pali bácsi viszont annál inkább kétségbe esett ugyanis csak arról tájékoztatták, hogy kényszerleszállt az ő gépe, és a reggeli munkanaplóval, amibe rögzítette a reggeli ellenőrzés során a folyamatokat, valamint az üzemagyagmintával behívatták a Katonai Elhárításra, hogy számoljon be a napi munkájáról Pali bácsi szavait idézve „A/4-esre Anyja neve öt példányba írja le mit csinált a géppel!”. Azért gondoljuk bele hogy ’79-ben a kommunista rendszerben milyen érzés lehet mikor hirtelen egy ekkora felelősség zúdul az ember nyakába, és még csak azt se tudja milyen okból kellett kényszerleszállást végrehajtania a gépének…
Aztán szerencsére aznap este a Nőtlen Tiszti Szállóban a szomszédja éppen a Katonai Elhárítás tisztje volt, akivel egy sör mellett tisztázták, hogy nem műszaki hiba miatt történt a baleset, és elnézést kért Pali bácsitól, a kellemetlenségekért és hozzá tette, hogy neki viszont ez volt a kötelessége…
Egyelőre ennyit a múltidézésről, hamarosan egy újabb érdekes történetet mutatunk be nektek.
