Szolnokról egyenesen az Alpokba
Szerző ; Fotó: Balogh Ákos ; Videó: Benedek Levente
A múlt hétvégén ért véget az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisra történő hazatelepüléssel a Lord Mountain 2012 elnevezésű Szlovén – Magyar magashegyi helikopteres kiképzés, mely 2012. május 13-tól, május 26-ig tartott. A szlovéniai kiképzésen egy szállítóhelikopter vett részt együttműködve külföldi kollégáikkal, akik Bell 412 típusú helikoptereikkel segítették a szolnoki katonákat.
A 2007 óta immáron ötödik alkalommal megrendezésre kerülő esemény az előző évekhez hasonlóan a szlovéniai Ljubljana-Brnik nemzetközi repülőtérre történő kitelepüléssel kezdődött május 13-án, szombaton. Szolnokról a 704-es oldalszámú Mi-17-es szállítóhelikoptert repült át, három fő hajózóval, valamint a műszaki személyzettel. A kiképzés parancsnoka – MH ÖHP Légierő Hadműveleti és Kiképzési Főnökség (LEHKF) állományából – valamint egy másik gépszemélyzet busszal tette meg az utat, amely busz egyben biztosította a kinti szállítási feladatokat is.
A kiképzés igénye a helikopteres NATO missziók felajánlásával egyidejűleg jelentkezett, az afganisztáni, hazaitól eltérő terepviszonyok miatt, végrehajtása pedig az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, az MH ÖHP LEHKF és a Bázis Repülő Hadműveletének közös szervezőmunkája révén jön létre már évek óta.
Az eseménynek otthont adó Szlovéniát a ’90-es évek végén több szomszédos ország felajánlott lehetőségeit megvizsgálva végül 2006-ban választották a magyar elöljárók, figyelembe véve a gazdaságossági szempontokat, valamint a feladat végrehajtásához szükséges követelményeket is. A szlovén Júliai-Alpok több ezer méter magas leszállásra is alkalmas csúcsai, a közelben lévő katonai repülőtér egyaránt kiváló helyszín a célok eléréséhez.
Az előző évek során a tapasztalatszerzés volt a fő irányadó, hogy mindenki megtapasztalja a magashegyi környezet sajátosságait, hiszen a nagy magasságú repülések és ilyen területeken történő leszállások sokban különböznek a Magyarországi körülményektől:
„A magasság növekedésével csökken a légnyomás, ezzel arányosan a levegő sűrűsége, következésképpen csökken a hajtóművek teljesítménye, valamint a helikopter manőverezhetősége, a normál légnyomáson végrehajtott repüléshez képest megnövekszik a helikopter tehetetlensége, kormányozhatósága pedig csökken. Mindezek hatással vannak a manőverező képességre és a terhelhetőségre, mindkettő csökken, értelemszerűen.
Továbbá a leszállások alkalmával, a magashegyi környezetben rendkívül fontos a szél irányának, erősségének, valamint a turbulens zónák elhelyezkedésének meghatározása, a leszállási manőver ezen információknak megfelelő felépítése.” – fogalmaz Myszöglád Attila alezredes a kiképzés parancsnoka.
Mivel az elmúlt évek során a Szállítóhelikopter Zászlóalj állományából már minden gépszemélyzet parancsnok rész vett a kiképzésen, így idén újdonságokkal bővült a kiképzés programja. Jelen esemény egyrészről az Air Advisory Team (MH AAT) következő két váltásának felkészítéséről szól, másrészről pedig a szlovén katonák egy olyan programot állítottak össze a szolnokiaknak, amelyet ők a hazai környezetben oktatói képzésre használnak.
A résztvevő állomány, mely 2012-ben először, folyamatosan vett részt a kéthetes kiképzésen heti váltás nélkül, először két nap elméleti kiképzést kapott. Ez idő alatt a magyar katonák bővítették tudásukat a:
- Magashegyi repülések általános sajátosságairól (időjárás, terep, magasság és hőmérséklet hatása a teljesítményre.)
- Rendelkezésre álló teljesítmény meghatározásáról
- Szélirány meghatározásáról repülés közben
- Leszállóhely kismagasságú felderítéséről
- Leszálló manőverek meghatározásáról
A további napokon a repülés kapta a főszerepet. A gyakorlati repülőkiképzések során különböző feladatokat hajtottak végre a személyzetek, melyek magukba foglalták a 2000 m alatti normál méretű leszállóhelyre, majd utána korlátozott méretű leszállóhelyekre történő leszállásokat,a későbbiekben ugyan ezeket 2000 m felett is, továbbá leszállásokat hegygerincre és hegycsúcsra, valamint „völgy műveleteket”, azaz manővereket, leszállásokat völgyekben.
Szerkesztőségünk 2012. május 17-én, csütörtökön látogatta meg a magashegyi kiképzést.
Az aznapi feladatok reggel 8 óra környékén kezdődtek. A műszak előkészítette a helikoptert az első repülésre, a hajózó személyzet pedig az eligazításon vett részt. Itt a Szolnokiak először csak egymás között tervezték és beszélték át a napi feladatokat, majd később a szlovén pilótatársaik is csatlakoztak a felkészüléshez. A kiképzés teljes időtartama alatt természetesen az angol nyelv volt használatos, de így is minden zökkenőmentesen és gördülékenyen zajlott. A Szlovén Légierő katonáival egyébként évek óta kiváló együttműködésben dolgoznak együtt a magyar szakemberek, mindenben nagyon sok segítséget kapnak. A reggeli eligazítás során először a meteorológiai jelentések, előrejelzések megbeszélése zajlott le, majd pedig az aznapi kijelölt leszállóhelyek, a repülési feladatok részleteit pontosították le a katonák.
A csütörtöki napon összesen három feladat volt tervezve, az első két körben a Bell 412 kíséretével, az utolsó körben pedig a Mi-17 egyedül repült az Alpok kijelölt hegycsúcsaira.
Az első feladat délelőtt 9 óra 45perckor kezdődött. A Mi-17-es néhány perccel korábban kezdte meg hajtóműveinek indítását, ugyanis több időre volt (van) szüksége az orosz technikának, mint a szlovén Bell 412-nek és így 10 órakor mindkét gép felszállásra készen állt a repülőtér állóhelyein. Mi a 704-es magyar gép fedélzetén foglaltuk el helyünket, hogy tájékozódhassunk a magashegyi repülések nehézségeiről, sajátosságairól.
A felszállás után rövid időn belül elértük a Júliai-Alpok vonulatait a szlovének vezetésével, majd először a Blegos hegyre hajtotta végre a személyzet a leszállást több különböző megközelítési módszert alkalmazva, majd pedig a Ratitovec hegynél ugyan ezeket a feladatokat ismételték. Mindeközben a szlovének saját helikopterükből figyelték a magyarok tevékenységét, valamint többször ők mutatták meg hova és milyen módon szálljon le a Mi-17-es. A repülés felénél a Blegos hegyen lehetőségünk nyílt átszállni a Bell 412-be így megtapasztalhattuk mennyiben másabb egy jóval kisebb helikopterrel végrehajtani ugyan azokat a manővereket amiket egy 13 tonnás helikopterrel már átélhettünk.
A repülések között a bázison, a magyar és szlovén hajózók megbeszélték a hibákat, problémákat, hogy min kellene javítani, mi pedig ismételten érdeklődtünk Myszöglád alezredes úrtól, hogy milyen nehézségeket rejthet még a magashegyi repülés és, hogy mikre kell fokozottan figyelni?
„A magashegyi környezetben végrehajtott repülés nagyon összetett.
A már említetteken kívül fokozott jelentőséget kap a szélirány, valamint a különböző fel- és leáramlások és a turbulencia. Az időjárás gyorsan változhat, így annak helyes elemzése, értékelése nagyon fontos. Hirtelen megjelenő felhőzet, csapadék a látótávolságot leronthatja, lehetetlenné téve a leszállást, vagy a repülést. A látótávolság romlására, vagy a szélviszonyokra való tekintettel rendelkezni kell menekülési tervvel.
Ez azt jelenti, hogy például a leszállóhely megközelítésekor olyan szélviszonyokkal, vagy turbulenciával találkozhat a személyzet, amely hirtelen teljesítményvesztéshez, vagy a kormányozhatóság kritikus romlásához vezethet, ezért képesnek kell lenni a terület biztonságos elhagyására. Ilyenkor új bejövetelt kell végrehajtani, vagy másik leszállóhelyet kell választani.” – mondja az alezredes.
Megtudtuk még, hogy a kiképzés: – ”Nehézséget nem okoz, inkább egy új repülési sajátosságot jelent, amelyek elsajátításához, megtanulásához van szükség az ilyen kiképzések eredményes végrehajtására. A hegyi környezetben, az alföldihez képest más a távolság- és magasság becslés. A kiegészítő navigációs berendezések, mint például doppler navigáció vagy GPS segíthetik a személyzet munkáját a paraméterek meghatározásában.”
A csütörtöki repülések végül sikeresen zárultak délután 17 óra környékén és az elkövetkezendő napok alatt még jó néhány sikeres repülést hajtottak végre a szolnoki alakulat tagjai.
Ez alatt a két hét alatt lehetőség nyílt a két nemzet katonáinak egymás típusain utasként repülni, valamint a felkészülések, eligazítások idejében tájékozódniuk egymás helikoptereinek a sajátosságairól is.
A kiképzés végül sikeresen zárult, a gépparancsnokok a tartalék napok igénybevételével, amikre a rossz időjárási viszonyok miatt volt szükség, sikeresen lerepülték a kiírt 15 repült órát, olyan tapasztalatokat gyűjthettek, amelyeket hazai környezetben nem lehet és a kiképzés kiválóan szolgála azt a célt, hogy a missziós személyzetek összeszokottságát, team munkáját fejlessze, valamint a tervezett külföldi missziókban az itt megszerzett tudás, a repülés biztonságát szolgálja.
