Kezdődnek az ipari nagyjavítások
Szerző: Balogh Ákos ; Fotó: Internet, LHSN.HU Archív
Orosz Zoltán altábornagy ígéretének megfelelően útnak indultak a Magyar Honvédség Mi-17-es szállítóhelikopterei az oroszországi nagyjavításukra.
Úgy tudjuk az első két helikopter 2016. augusztus 23-án a koraesti órákban hagyta el az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis kapuját. A 702-es és 705-ös oldalszámú Mi-17-est szétszerelve, tréleren indították útnak, azt egyelőre nem tudni, hogy közúton hagyják-e el az országot, vagy a nyertes cég, a Vertoljoti Rossziji Rt. (АО Вертолеты России – Russian Helicopters) javítóbázisára, a Novoszibirszki Légijármű Javító Üzembe repülőgépen érkeznek-e, a másik két helikopterrel együtt?
Az viszont mindenképp tényleges előrelépést jelent, hogy elindult a folyamat melyre a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet 55. § alapján hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos beszerzési eljárás eredményes lefolytatását követően megkötött, 12 686 896,21 euró – áfa nélkül – (nagyjából négymilliárd forint) értékű szerződés nyújt lehetőséget. Ez az összeg egyébként egymilliárddal (Ft) több, mint amennyire a szolgáltatások elvégzését becsülték.
Korábban több olyan eredményes pályázat is volt helikopterek, hajtóművek üzemidő hosszabbítására, alkatrészellátására, melyek végrehajtása kérdéses volt, az az a helikopterek valahogy üzemben maradtak, de nem volt egyértelmű, hogy történtek-e tényleges alkatrész szállítások, üzemidő hosszabbítások, és ha igen, azok mely pályázatok eredményei alapján történtek kik és milyen engedélyek birtokában végezték azt.
A július 7-én megkötött szerződés értéke egyébként egy korábbi kétesnek ítélt beszerzés alapján meglehetősen soknak tűnik. 2014 áprilisában ugyanis 3 frissen nagyjavított Mi-8-as helikoptert vásárolt a honvédség hárommilliárd forintért, azaz egymilliárd/darab áron, tehát nem csak javítást hanem eszközt is beszereztek, ezzel szemben a szerződés szerint modernizációt nem tartalmazó ipari nagyjavítás ára meglehetősen borsosnak tűnhet, hiszen a helikopter sárkányszerkezetét jelen esetben a Honvédség „adja”.
Ezzel kapcsolatban képviselői kérdésre a távollévő honvédelmi miniszter helyett Vargha Tamás a HM parlamenti államtitkára úgy fogalmazott augusztus közepén:
„A 2014 elején beszerzett Mi-8T helikopterekhez képest, a jelen szerződés keretében nagyjavítandó Mi-17 helikopterek eltérő modifikációjú, más hajtóművel rendelkező, nagyobb teljesítményű eszközök. Általában elmondható, hogy a helikopterek különböző műszaki állapotából adódóan nem azonos a nagyjavítás keretében elvégzendő munkálatok és kicserélendő alkatrészek köre. A nagyjavítás költségvonzata rendkívül összetett, ezért nem egyszerűsíthető le az említett összehasonlításra. A tárgyi eljárásban a helikopterek típusa, kora, hátralévő üzemideje és jelenlegi állapota mind nagyban befolyásolta a nagyjavítás költségét, melyet helyszíni bejárás és a műszaki dokumentáció ismeretében alakított ki a nyertes ajánlattevő.”
Mindezt jól igazolja a két ismert oldalszámú Mi-17-es állapota is, a 702-es minimum 6 éve szétszerelve állt szabad ég alatt, míg a 705-ös NVG kompatibilissé alakított helikoptert körülbelül 2012 végéig használták, ezt követően pedig kevesebb idő telt el mostanáig, mialatt „kannibalizálhatták” belőle a hasznosítható alkatrészeket. Noha ez persze kevésbé fontos momentum, ugyanis a nagyjavítás során majd az összes berendezést felújítják, vagy kicserélik, főleg azokat, amiknek lejárt az üzemideje.
Az viszont lényegesebb, hogy a hazai helikopterek nagyjavítása jóval előnyösebb, mert átlagban elmondható, hogy a honvédség szállítóhelikoptereit, az elmúlt évtizedek során 5000 repült órával vonta ki a rendszerből, ami még mindig jóval kevesebb igénybevételt jelent, mint pl. amit a 2014-ben beszerzett 3 „új” Mi-8-as kapott üzemeltetése során különböző tulajdonosok kezében. Úgy tudjuk ezek a helikopterek darabonként nagyjából 15000 repült órával érkeztek hozzánk, ez háromszorosa annak, mint amennyit a magyar gépeket használták ezidáig.
Az államtitkár válaszából kiderült az is – a pályázat részvételi szakaszában 4 darab részvételre jelentkezés érkezett, amelyekből azonban csak az AO Vertoljoti Rossziji jelentkezése volt érvényes, így az ajánlattételi szakaszban egyedüli gazdasági szereplőként vett részt.-
Hazai piaci szereplőktől ugyanakkor úgy tudjuk, gyakorlatilag teljesíthetetlenek voltak a pályázat feltételei, például nincs olyan hazai cég, mely rendelkezne az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben (36 hónapban) összesen legalább 4 darab Mi-17 (Mi-8MT) típusú helikopter nagyjavítására vonatkozó szerződésszerűen teljesített referenciával. Egyéb hivatalos dokumentumok bürokratikus elbírálásáról nem is szólva. Ugyanakkor azt állítják képesek lettek volna megfelelő engedélyek birtokában és szakmai háttérrel a honvédség igényeinek kielégítésére.
A pályázati kiírással ellentétben egyébként négy Mi-17-es szállítóhelikopter nagyjavítását rendelték meg, az ötödik gép gazdaságossági szempontokat figyelembe véve került ki a tervezett megrendelésből, így annak üzemidő tartalékai az üzemidő hosszabbítást követően biztosítják majd a további üzemeltetést. – derült ki ez is az államtitkár válaszából.
Orosz Zoltán altábornagy a Honvéd Vezérkar főnök-helyettese az augusztus elején a börgöndi repülőtéren megrendezett helikopteres találkozón úgy fogalmazott, a gépek jövőre érkezhetnek vissza, reméljük ezen szavai is úgy teljesülnek majd, mint ahogyan elindultak a helikopterek, miután úgy tudjuk a nyertes cég még nem rendelkezik az orosz állam engedélyével ami alapján elvégezhetik a nagyjavítást, és melyet csak érvényes szerződés aláírását követően kérvényezhetnek…