Csak nem itthon…
Szerző: Balogh Ákos ; Fotó: Benedek Levente
Miközben idehaza a Mi-24-es típus a végét járja – lassan több, mint 5 hónapja nem volt a levegőben -, addig az oroszok a típus gyártásának 40 éves jubileumát ünneplik.
Idén ünnepli a sorozatgyártás megkezdésének 40. évfordulóját a Mi-24-es típust gyártó orosz Rostvertol gyár. A típus egyébként az első orosz gyártású speciálisan harcászati feladatokra kifejlesztett helikopterként született meg. A sikeres tervezés nem csak hosszú üzemeltetési időt biztosított a típusnak, hanem egy kiváló alapot teremtett több újgenerációs helikoptereknek.
Bár régi a HIND, mégis apjainkban is mintegy 1500 különböző modifikációjú Mi-24-es van rendszerben szerte a világon közel 60 országban, az elmúlt 40 év során pedig majd 3500 darab került legyártásra. Így tehát jogosan lehet büszke magára a gyártó cég, arra a munkára melyet a gyártásba és folyamatos fejlesztésekbe fektettek, ami a helikoptergyártás alapkövévé vált szerte a világon.
Ennyiben nem áll meg a sikertörténet, merthogy a gyártó 2005-ben a Mi-24-es alapjaiból kiindulva egy modernizált helikopter a Mi-35M gyártásába kezdett, mely modifikáció lényegesen jobb repülési tulajdonságokkal, manőverképességgel bír elődjénél, emellett alkalmazható harcászati feladatokra már a nap 24 órájában, rendkívüli földrajzi és időjárási körülmények között, gondolva itt a magas hőmérsékleti viszonyokra és nagy magasságú repülésekre.
A Mi-35M harcihelikopter szintén főként földi páncélozott célok ellen és szárazföldi csapatok tűztámogatására lett kifejlesztve, de többcélúsága továbbra is megmaradt, így költséghatékonyan hajtható végre vele több feladat is, mivel nem igényel például egy páncélozott jármű támadása, majd sérült katona harci körülmények közötti mentése külön helikoptert. A típus tehát alkalmazható csapásmérő erőként, harcihelikopterként, harctéri sérültek mentésére és szállítási feladatokra is.
A helikopter fejlett műszerezettséggel, navigációs és elektromos rendszerrel rendelkezik mely digitális színes kijelzők segítségével jeleníti meg a szükséges adatokat. Ezen kívül megtalálható a gépen megfigyelő és célmegjelölő berendezés mely normál és hőkamerás kép alkotására is képes, valamint lézeres távolság és iránymérő berendezés is.
Érdekes módon a helikopter megfelel a modern XXI. századi követelményeknek, NATO kompatibilissé tehető és magának a NATO-nak / USA-nak sem jelent problémát a helikopterbe saját NATO szabvány berendezések beépítése és alkalmazása. Nem jelent problémát utána a nagyjavítások elvégzése sem, továbbá valamiért az amerikai szakemberek úgy gondolják, hogy ez a legköltséghatékonyabb és leggyorsabb módja is az afgán hadsereg felvértezésére is, mind harci, mind szállítóhelikopterek terén.
Afganisztánban 9 db RÉGI Mi-24-es teljesít szolgálatot, melyeket a csehektől kaptak, valamint kb. 50 db Mi-171-es amit a USA vásárolt nekik…
Írtunk arról, hogy még 1995-ben lett volna modernizálási lehetősége a honvédségnek, gyakorlatilag körülbelül a mostani Mi-35M típusnak megfelelő technikai újításokat kaptak volna a mára kiszuperálttá vált Mi-24-eseink, de ez nem kellett… Lehet, hogy még mindig repülnének?
Bár a cikk a Mi-24-es típusról szól, de az orosz technikánál maradva, számításaink szerint a tegnap Hende Csaba által elmondott 100 milliárdos helikopterbeszerzésre szánt költségből kb. 15 db Mi-171-es szállítóhelikopter telne ki, melyhez nem lenne szükséges új üzemeltetési rendszer felépítése és típusátképzés sem (az AAT minden tagja rendelkezik Mi-171-es típusra szakszolgálati engedéllyel), továbbá nem veszne kárba a magyar, több mint 40 éves üzemeltetési tapasztalat sem…
Persze vásárolhatunk új nyugati technikát is, gyengébb paraméterekkel és esetleg többet is, aztán majd kiderül, mit tudnak valójában…
