Kényszerleszállt a honvédség egyik Mi-8-as helikoptere
Szerző: Balogh Ákos ; Fotó: Benedek Levente, Pénzes Gergő
Szerkesztőségünk birtokába jutott információk szerint hetekkel ez előtt berepülő program végrehajtása közbeni meghibásodás következtében sikeres kényszerleszállást hajtott végre az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis 3305-ös oldalszámú nemrégiben beszerzett Mi-8T típusú szállítóhelikoptere.
Miközben el sem ült a 3 milliárdos beszerzés körüli zűrzavar, azaz még mindig sokan hitetlenkednek a beszerzés tisztaságában, miközben egyértelmű törvényi lehetőséget mutatott fel a Honvédelmi Minisztérium (HM) katonai használatú eszközök pályáztatás nélküli beszerzésére, máris újabb csámcsogni való akadt azok számára, akik azt se nagyon tudják érzékelni mennyire égetően sürgős volt a három régi-új helikopter beszerzése. (Még ha ez egy húzott-nyúzott, nemtörődő miniszteri magatartás kényszer eredménye is.)
A kecskeméti repülőtéren történt esetről szerkesztőségünknek annyit sikerült megtudnia, hogy az MH Légijármű Javítóüzem által elvégzett munkafolyamat után, a kijelölt személyzet a helikopter berepülését hajtotta végre, amikor az egyik hajtómű működésében rendellenességet figyeltek meg, majd szabály szerint bizonyos visszajelzett hajtóműadatok alapján az ilyenkor szokásos vészleállítás mellett egy hajtóművel hajtottak végre sikeres kényszerleszállást.
Az eset kapcsán sem személyi sem anyagi kár nem történt, hiszen a Mi-8-as típusú közepes szállítóhelikoptert két Izotov TV2-117A típusú gázturbinával látták el, és hajtóműleállás esetén a még működőképes hajtómű teljesítményének megnövelésével képes akár egy hajtóművel is folytatni a repülést! A típus magyar légiüzemeltetési utasítása azonban kimondja, hogy ilyen esetekben (repülési helyzettől függően) mihamarabb végre kell hajtani repülőgépszerűen (nem függeszkedésből) a kényszerleszállást akár a működő hajtómű korlátlan ideig fokozott működési üzemmódjaira kapcsolva is.
A helikopterek képesek egyébként akár egy hajtómű nélkül is kényszerleszállni, úgynevezett autorotációval, melyet a Mi-8-as típus személyzete a „forgószárny önforgási üzemmódjára” kapcsolással tud végrehajtani.
Ilyenkor a forgószárny közös állásszögét a minimálisra kell csökkenteni majd süllyedés közben az egyesített vezérlő karral a 92-96%-os forgószárny fordulatot szabályozni, majd megadott paraméterekkel a kényszerleszállást végrehajtani. A forgószárny önforgása ilyenkor is képes elegendő felhajtóerőt termelni az azonnali biztonságos leszálláshoz.
Bár az említett eset során szerencsére csak az egyik hajtómű állt le a repülésben ez mégis úgynevezett „rendkívüli esetnek”, „repeseménynek” számít. Így nevezik az olyan történéseket, ami eltér a normális üzemeléstől.
Rendkívüli eset, noha önmagában annyira nem is rendkívüli, ugyanis a legtöbb repülőtechnikánál történnek kisebb nagyobb meghibásodások akár repülés közben is melyek lereagálására a személyzet ki van képezve. A magyar hajózók és repülőműszakiak csapatának szinte egésze szolgált már afganisztáni misszióban (AMT, AAT), melynek előfeltétele többek között egy több hetes elméleti és gyakorlati szimulátoros képzés Csehországban ahol egy Mi-171-es (jelenleg is gyártott modernizált Mi-8) szimulátoron a legdurvább meghibásodások – akár pl. faroklégcsavar és hajtóművek elvesztése – kezelését is begyakorolták a szolnoki szakemberek.
Ezen kívül az elmúlt évek során mind Mi-8-as mind pedig 2013 előtt még Mi-24-es típusú helikopterekkel is többször kellett végrehajtani egy hajtóműves kényszerleszállást, így nem meglepő az sem, hogy a frissen nagyjavított nemrégiben beszerzett szállítóhelikopterek egyike ilyen „repeseménybe” keveredett.
A hajtóművek meghibásodása több okra is visszavezethető, és több különböző ok miatt is megtörténhet. A legsúlyosabb eset, ha fémforgács válik le valamelyik eleméről és az a hajtóműbe vagy az olajrendszerébe, annak szűrőberendezésébe kerül, eltömíti azt. Ez olyan javíthatatlan mechanikai sérülés következménye mely a teljes hajtómű cseréjét teszi indokolttá. Információink szerint ennél az esetnél is fémforgács okozta a hibát, tehát a teljes hajtóművet cserélni kellett. Úgy tűnik szerencsére volt póthajtómű – az elmúlt évek során ugyanis inkurrencia értékesítés keretében a HM kiszórt közel 15000 tételnyi felesleges Mi-8 alkatrészt -, hiszen a tegnapi napon sikeresen hajtotta végre Szolnokon az augusztus 20-i ünnepi rendezvényre, az egy év kihagyás után újra megrendezendő vízi és légiparádéra való első gyakorlónapot a 3305-ös.
Az eset kapcsán sokakban kérdésként merülhet fel, hogy hogyan fordulhatott ez elő egy frissen nagyjavított helikopternél. Sajnos az orosz típus és a gyártó sajátos szokása, hogy esetlegesen pénzt és energiát megspórolva „elfelejt” bizonyos munkákat elvégezni, melyek a sok éves gyártási és üzemeltetési tapasztalatuk alapján feleslegesnek tűnhetnek, így látszólag nagyjavított helikoptert készítenek, azonban mégis előfordulhat néhány rejtett hiba, amiért sem a későbbi üzemeltető, sem pedig a beszerzésben érintettek nem tehetők felelőssé.
Egy ilyen eset kapcsán azonban legalább szem elé kerül a pótalkatrészek fontossága, hogy a döntéshozóknak a helikopterek beszerzése mellett, ha hosszú távú üzemeltetésben reménykednek, igenis gondoskodniuk kell a megfelelő pótalkatrészek beszerzéséről is…
Egyébként, elvileg a gyártó vállal garanciát az általa nagyjavított gépekre, bár sajnos az is jól ismert az orosz technikát üzemeltetők körében, hogy bizonyos tételekkel és ügyekkel nem kifejezetten szeretnek törődni a gyárban – ahogy ez anno is, mendemondák szerint megesett -.
Egy néhány százmillió forint értékű hajtóműcsere, esetleg több magyar helikopter tenderen megnyert üzemidő hosszabbítása úgy tűnik; nem biztos, hogy elegendő érdek a gyártó cég gyors reagálására, ezt a hozzáállást pedig magasan tetőzi a jelenleg az orosz-ukrán konfliktus okozta nemzetközi zűrzavar és az életbe lépett szankciók.
Érdekes azonban az is, hogy amíg néhány évvel ez előtt dokumentumfilmet rendeztek a bázis megbízásából egy Mi-24-essel történt kényszerleszállásról, addig ez az eset feledésbe merült, és a személyzet sem kapta meg az ilyenkor nekik járó elismerést. Történt ugyanis, hogy 2011 júniusában egy Gripen vadászrepülőgép kiképzési feladat során hajtómű meghibásodás miatt kényszerleszállást hajtott végre és a katapultálás helyett a pilóta megmentette a sokmilliárdos értéket. Ezért a tettéért pár hónappal később Hende Csaba honvédelmi miniszter az általa adományozható legmagasabb kitüntetést, a Hazáért kitüntető címet adta át Molnár Tibor őrnagynak.
Még ha a HM nem is kívánja nyilvánosságra hozni az esetet – sokat nem sikerült megtudnunk, mert a sajtóirodájuk elérhetetlen-, sem a technikai eszközt és egymás valamint a földön lévő bajtársaik testi épségét megmentő személyzet nevét, mi ez úton is elismerésünket fejezzük ki, és kívánunk minden hajózónak eseménymentes repüléseket!
Ezzel a cikkel szeretnénk emlékezni, tiszteletünket kifejezni Nagyboldogasszony, a repülők védőszentjének napján.
