Get Adobe Flash player

Magyarország 1976 óta lát el légi kutató-mentő feladatokat a Magyar Köztársaság teljes területén a veszélybe került légi járművek részére. Hazánkban két kutató mentő körzet került kialakításra. A nyugati-körzet a Magyar Köztársaság Duna-folyó középvonalától nyugatra eső, a keleti-körzet a Magyar Köztársaság Duna-folyó középvonalától keletre eső területe. A légi kutatás-mentési feladat végrehajtásába – szükség szerint – mindkét körzet erői és eszközei egyaránt bevonhatók, egymás tartalékát képezik. A Mi-8/17 típusú helikopter repülési sajátosságai lehetővé teszik a helikopter széleskörű felhasználását kutató-mentő feladatok végrehajtására.

A helikopterrel le lehet szállni elő nem készített, nehezen megközelíthető, átszegdelt terepen. Abban az esetben, ha a terep jellege nem teszi lehetővé a leszállást, a balesetet szenvedett gépszemélyzetet függésből is a fedélzetre lehet venni az elektromos csörlőberendezés segítségével a sérültet. A korszerű egészségügyi, valamint műszaki mentő eszközökkel ellátott gépek alkalmasak a hazánk légterében bajbajutott gépszemélyzetek és utasok kutatására és mentésére minden napszakban, illetve időjárási viszony között. A fedélzeten tartózkodó kutató-mentő ejtőernyősök és felcserek a nap 24 órájában a hét minden napján bevethetők. A haderő-átalakítás során a MH 87. Bakony Harcihelikopter Ezred, valamint a MH 89. Szolnok Vegyes Szállítórepülő Ezred felszámolásra került, egyidejűleg megalakult a MH 86. Szolnok Helikopter Ezred, mely felelős a bajba jutott légijárművek megsegítését végrehajtó légi kutató-mentő ellátásáért.

A keleti-körzet bázisa Szolnok katonai repülőtér, míg a nyugati-körzet bázisaként a MH Pápa Bázisrepülőtér szolgál. A szolgálat ellátását 1db kutató-mentő feladatra speciálisan előkészített közepes szállító helikopter, 1 db hasonlóan előkészített tartalékkal együtt biztosítja. A helikopter személyzetén kívül szolgálatban van 2 fő ejtőernyős kutató-mentő tiszthelyettes, 1 fő orvos vagy egészségügyi tiszthelyettes, 1 fő földi mechanikus, valamint a helikopterek indítására egy indító gépkocsi kezelőszemélyzettel. A riasztástól a felszállásig terjedő időszak nem haladja meg nappal és +5Co levegő hőmérséklet felett a 30 percet, éjjel vagy +5Co levegő hőmérséklet alatt a 60 percet.

A riasztás vétele után a szolgálat végrehatja a készenléti helikopter teljes kitakarását, az akkumulátorok behelyezését, valamint a kapott információk alapján a kutatás-mentési művelet során várhatóan szükséges eszközök fedélzetre málházását. A gépszemélyzet megkezdi a felkészülést a kapott információk alapján a kutatás-mentési művelet végrehajtására. A felkészülés során pontosítják a bajbajutott repülő eszköz típusát, rakományát, a fedélzeten tartózkodó személyek számát, a számított legvalószínűbb helyszínt, kutatási körzetet, valamint az időjárási helyzetet. A rendelkezésre álló információk alapján megtervezik a kutatást.
A bajbajutott légi jármű személyzetének kutatása – a kutatási körzet méreteitől, a fizikai és földrajzi sajátosságaitól, meteorológiai és hidrometeorológiai viszonyoktól, a kutató légi járművek összetételétől és jellemzőitől valamint felszereltségétől függően – történhet „Fésü”, „Párhuzamos pásztázás”, „Megadott útvonal” és „Táguló négyzet” módszerrel. A bajbajutott légi jármű személyzet tartózkodási helyének pontos megállapítása a kutató-mentő helikopter fedélzeti rádiótechnikai berendezések segítségével, vagy vizuálisan történik. Az alkalmazott kutatási módszert a kutató-mentő gépszemélyzet parancsnoka határozza meg a rendelkezésre álló információk alapján.

A mentés végrehajtása során a légi kutató-mentő szolgálat szakszemélyzetének munkája földi és fedélzeti tevékenységre különíthető el. A földi tevékenység az élet mentését, a bajbajutottak mentőellátását jelenti, mely ellátás tartalmazza a sérültek állapotának felmérését, kötözését, vérzéscsillapítását, infúziós terápiáját, fájdalomcsillapítását. A fedélzetre szállítás előtt a szakszemélyzet végrehajtja a sérültek rögzítését a megfelelő betegmozgató eszközökhöz, hordágyhoz, vagy hordszékhez. A helyszíni ellátás biztosításához, a kutató-mentő szolgálat rendelkezik mindazokkal a technikai eszközökkel és gyógyszerekkel, melyekkel az Országos Mentőszolgálat rendelkezik, így magas színvonalon képes megfelelni a sérültek állapotfüggő ellátásának. A fedélzeti tevékenység a sérültek szállítás alatti megfigyelését jelenti.

Továbbá a magyar nemzet kötelessége a MEDEVAC (egészségügyi kiürítés) azaz, hogy a Magyar Honvédségnél és más fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítő állomány, valamint azon polgári személyek biztonságáról gondoskodjon, akik a nemzeti érdekek védelmében mindennapi tevékenységük során életüket kockáztatják. Maga az egészségügyi kiürítés szárazföldön, vízi és légi úton történhet

Légi Huszárok SzolNok

vagy akár:

Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis repterének ICAO kódja. Az ICAO az ENSZ repüléssel foglalkozó szerve.

Támogatóink




Tárhely és domain szolgáltatónk:

Domain-Tárhely.net.

Az LHSN.HU weboldal és szerkesztősége politikai irányzatoktól, nézetektől elhatárolódik, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem kap és nem fogad el. A megosztott tartalmak kizárólagosan valóságtartalmuk alapján kerülnek fel oldalunkra, tekintet nélkül a forrás politikai elhatárolódásától.