2016 végén elfogyhat az ex finn Mi-8-asok üzemideje
Szerző: Balogh Ákos ; Fotó: lhsn.hu archív
2011 szeptemberében adták át, végül az átvétellel és rendszeresítéssel összefüggő feladatok miatt csak 2012 elején álltak szolgálatba azok a Mi-8-as helikopterek melyeket Finnországtól kapott a Magyar Honvédség. Idáig tartottak?
Az átadáskor Marcus Rantala a finn Védelmi Minisztérium államtitkára elmondta: „a gépek 1985-ben készültek és 2010 környékén estek át nagyszabású javításon, így még sokáig használhatja őket a szolnoki alakulat”. Úgy tudjuk a finneknél az utolsó évben mindössze alig néhány 10 órát repültek a gépekkel.
A htka.hu információi szerint ugyanakkor a HS-11 oldalszámú helikopter (magyar lajstrom szerint 3307) 1981. október 11-én, a HS-13 oldalszámú (magyar lajstrom szerint 3309) 1982. március 23-án készült el. Mindez azt jelenti, hogy az eredetileg meghatározott 30 éves össztechnikai üzemidejük 2011 októberében és 2012 márciusában jártak le. De akkor sem jobb a helyzet, ha a 1985-ös gyártási időkkel számolunk, hiszen akkor 2015-ben kellett volna a gyártóval kiterjesztetni az össztechnikai üzemidőt, ami ezzel összesen 40 évre nő, azaz a korábbi gyártás esetében 2021-22 ig, a későbbi esetében 2025-ig lehetne repülni a gépeket, persze csak akkor, ha közben a szükséges időszakos és nagyjavításokat elvégzik és a repült órák száma sem éri el a plafont.
Hende Csaba, akkori honvédelmi miniszter 2012 júniusában képviselői kérdésre úgy reagált:
„Üzemidő hosszabbítással összefüggésben jelenleg a Finnországtól átvett 2 darab Mi-8 típusú helikopter 2013-tól esedékes üzemidő hosszabbítására írt ki a tárca a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) számú Korm. rendelet alapján, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást…”
Ez egyébként nagyjából egybevág a ’81-’82-es gyártási időkkel, ha ez valóban megtörtént, akkor bár feltételezhetően össztechnikailag még nem, de a javításközi üzemidejük végéhez érhetnek 2016 végén a helikopterek. Persze a „transzparens” beszerzési és üzemeltetési rendszernek köszönhetően vajmi kevés az esélye annak, hogy erről pontos képet kapjunk. Például kérdéses az is mit takar, a finn államtitkár kijelentése, azaz, hogy 2010-ben nagyszabású javításon estek át a gépek, miután információink szerint nem frissen nagyjavított helikopterekként érkeztek hazánkba. Így érdekessé válik az is hogy melyik javításközi ideje járhat le a helikoptereknek, ha egy nagyjavítási ciklus 6-8 évre szól, és 2010-ben nem végeztek nagyjavítást a helikoptereken (azóta sem). Azaz ezek az üzemidők már rég lejárhattak, így azt sem tudhatjuk biztosan, mégis milyen keretek és engedélyek között repülik a gépeket jelenleg is.
A helikopterek átadóján elhangzott az is, Lamos Imre dandártábornoktól, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnokától, hogy a két helikopterbe együttvéve nagyjából 2500 kirepülhető óra van, egy évben a műszaki kiszolgálást figyelembe véve pedig 250-280 órát tudnak repülni. „Ha a két gépre eső 2500 órát elosztjuk ezzel, akkor nagyjából 3-4 évig tudjuk őket használni.”- mondta a parancsnok. Ez legjobb esetben is azt jelenti, hogy a 2012-ben használatba vett helikopterekből 2016 végére elfogy a kirepülhető órák száma, így nagyjavításra lenne szükség, amivel újabb 6-8 évig, illetve gépenként újabb körülbelül 2000 repült óráig újra levegőbe emelhetnék a finn ajándékokat. (Igaz nem ismert, hogy a repült órák száma engedné-e további nagyjavítás utáni repülésüket.)
Jelenlegi becslések alapján a honvédség a finn helikopterekkel együtt 5 üzemképes helikopterrel rendelkezhet, a 2014-ben „újonnan” vásárolt három, frissen nagyjavított Mi-8-assal együtt. Ugyanakkor ez csak az optimális esetet jelenti, sajnos a helikopter sárkányszerkezetén túl minden berendezésének megvan a maga üzemideje, mely sokszor rövidebb, mint a teljes helikopteré, így akár – a meghibásodásokkal nem számolva – 1-1 gép ki is eshet a rendszerből az alkatrészek pótlásáig. Rosszabb eset az, ha nincs megfelelő alkatrész utánpótlás vagy javítási lehetőség, ami azt eredményezi, hogy egy-egy helikopter huzamosabb időre, vagy végleg a földhöz ragad és abból, mint úgynevezett donorgépből tudják üzemeltetni a többi helikoptert, értelem szerűen ez az egy időben működőképes gépek számát nagyban csökkentheti.
Ismét problémás állapotok léphetnek tehát fel a helikopteres képesség eddig is az elégéses határon billegő helyzetében, abban az esetben, ha a finn Mi-8-asok valóban kiesnek ez év végén a rendszerből. Ezt tovább fokozhatja a 3 „új” helikopter valamelyikének huzamosabb üzemképtelensége is, megoldás egyelőre pedig nem ismert.
Mint korábban megírtuk, ez év augusztusában szállítják ki azt a 4 db Mi-17-es helikoptert nagyjavításra Oroszországba, melyekre nemrégiben szerződött a Honvédelmi Minisztérium, ezeket leghamarabb jövő év végére vehetik újra használatba a szolnoki katonák, addig pedig majd kiderül hogyan alakul a „hadrafoghatósági mutató”…