Először láthatta a nagyközönség a szerbek Mi-8MTV-5 helikopterét
Szerző , Fotó: Benedek Levente
Nyílt napot tartott a Szerbiai Légierő és Légvédelem (Ваздухопловство и противваздухопловна одбрана) a Belgrádtól északra lévő, Batajnica település melletti katonai támaszponton.
A bázis a 204. Légi Dandár bázisa, ezen belül az egyetlen Vadász Század is itt települ MiG-29-es és MiG-21-es vadászrepülőgépekkel. A bázison van még egy Kiképző Század, a merevszárnyú Szállító Század és egy vegyes Helikopter Század. A helyi légierő az 1999-es NATO bombázások óta, nem tért magához, az események során MiG-29-es flottájának a felét elvesztették, és MiG-21 illetve J-22-es gépeinek jelentős része is odaveszett. Hogy tetézve legyen a dolog, az ország gazdasági nehézségei is jelentősen visszavetik a légierőt. Ennek ellenére évek óta egy nyár végén tartandó nyílt nappal látogathatóvá teszik a Légierő legjelentősebb bázisát.
A nap folyamán megtekinthető volt a még üzemben lévő repülő eszközök statikus sora. A rendkívül változatos eszközparkban Orosz (Szovjet) és hazai gyártású gépeket lehetett látni, mint például a hazai SOKO és Utva Aviation Industry álltal gyártott katonai illetve civil felhasználásra is alkalmas kisgépeket, melyeket a Szerb Állam megrendelésére készítettek. A SOKO gyárban készültek még licensz alapján a Francia Aérospatiale Gazelle helikopterek is, ezen típus dinamikus bemutató is repült. A helikopterből harci változat is készült, és képes 4 db 9M14M ”Maljutka” páncéltörő rakéta hordozására, illetve 2 db Sztrela-2 is elhelyezhető a pilonokon, önvédelmi célra. Ezen változat a GAMA nevet viseli a GAzelle+MAjlutka szavak összerakásából.
Bár a statikus soron nem, a távolban több már öregedő Mi-8-ast lehetett látni, sok gép már igen megkopott állapotban van, éppen ezért döntött a Szerb Állam az új típus beszerzése mellett.
Tavaly a Szerb Védelmi Minisztérium jelentette be, hogy szerződést írt alá a „Kazan Helicopters” gyárral két Mi-8MTV-5-ös helikopter legyártásához. A szerződést 2015 augusztusában írták alá, és 2016 júniusában egy An-124 Ruszlán gyomrában érkezett meg a két gép, melynek darabonkénti ára 12.65 millió dollár volt. Jelen árfolyam szerint, kerekítve 3.5 milliárd forint. A Mi-8 MTV-5, a Mi-8MT továbbfejlesztett változata a különböző harci és repülési tapasztalatok alapján, a prototípus első repülése 1995-ben történt meg, a mai napig nagyjából 100 db készült el „Kazan Helicopters” gyárában.
A helikopter fejlesztésénél figyelembe vették az eddigi évtizedek során felmerült vészelhagyási problémákat, a gép maximálisan 36 főt tud szállítani, a gyárban a tesztelések során a 36 fő 15 másodperc alatt tudta elhagyni a gépet, ha kell, igény esetén 6 ülést könnyen eltudnak távolítani. A típus fejlődése során a gépet már egyszerre 4 katona tudja elhagyni FAST ROPE technikával, a beépített csörlővel 300 kg-nyi súlyt tudnak felemelni, kutató-mentő akciók során vagy sebesültek kimentésénél, emellett lehetőség van 12 db hordágy elhelyezésére is. A lehajtható rámpának köszönhetően könnyebbé vált túlméretes eszközök szállítása.
A modernizációnak köszönhetően besugárzásjelzőt építettek be a gépekbe, a rendszer a repülők által kilőtt légiharc rakéták mellett, légvédelmi rakéták és légvédelmi tüzéreszközök ellen is védelmet nyújt. A rendszer radar illetve lézeres megvilágítás esetén is figyelmezteti a személyzetet. A gépekre rászerelhető az EVU (oroszul: Ekranno Vihlopnoje Usztrojsztvo, jelentése: kiömlő árnyékoló rendszer) a Föld-levegő hőkereső rakéták elleni védelemre szolgáló passzív, illetve az ASZO-2V a Föld-levegő hőkereső rakéták elleni védelemre szolgáló aktív berendezés. Az infravörös rakéták (Sidewinder, Python, Sztrela-2M) elleni védelemre az L166V1A nevű optoelektronikai eszközt építették be. Éjszakai repülésekre, a fülkét éjjellátó szemüvegek viselésére is alkalmassá tették, az „АБРИС” (ABRIS) nevű szoftver pedig valós időben jelzi a gép pozícióját egy digitális térképen (GPS/GLONASS).
A gép hajtóműve is átesett egy fejlesztésen, a TV3-117VM típust a modernebb Klimov VK-2500 váltotta. Utóbbinak az élettartalma növekedett, illetve sokkal alkalmasabb a „hot and high” vagyis a forró és magashegyi levegőre. A hajtómű alap teljesítménye – bizonyos alváltozatok többet tudnak – 1500 lóerő, felszálló teljesítménye 2000 lóerő. Az indító hajtóművet is kicserélték, a régi (APU) AI-9, APU Safir-ra. A 25 Kw-s APU, 6000 méterig üzemképes, és akár 6 órán keresztül tud működni -55 vagy +60 Celsius fokban.
A Mi-8MTV-5-t Tibet hegyeinél is tesztelték, maximális repülési magassága 6500 méter volt a tesztek során, terheléssel 4500 méter, a gép – 40 Celsius fokban is kiválóan üzemelt.
A gép külső egyik jellegzetessége az úgynevezett „delfin orr”, az orr részbe a megrendelő által választott rendszer kerül beépítésre. A bal oldali ajtót 40 cm-el szélesebbre alakították ki, továbbá egy ajtó került a jobb oldalra is, ám ez megmaradt a „standard” méretben. A gép külső terhelése 5000 kg-ra nőtt.
A nap folyamán a MiG-29-es mellett a Soko Galeb 4 formációja és a Mi-8MTV-5+Gazelle dinamikus kombója tarkította az eget. Utóbbiak csak úgy, mint a Brave Warrior 2016 gyakorlaton a magyar Mi-17+Mókus gép párosunk, a kisebbik helikopter nyitott ajtajában a különleges szárazföldiek egyik mesterlövésze húzódott meg, amíg az extraction (kiemelés) manőver lezajlott. Az égi eszközök mellett a statikus soron a másik érdekes eszköz az S-125 Nyeva típusú légvédelmi rakéta rendszer volt.
A fegyver a Légvédelmi Tüzércsapatok gerince, mely eszköz a mai napig készültségben van Belgrád környékén és a bázison is, az éles fegyverrel megrakott tréler járművek a távolból szépen láthatóak voltak fedezékeikben, az indítók a fák takarásában bújtak meg.
A nap folyamán rengeteg család volt jelen, kis és nagy gyerekek egyaránt, a hangulat jó volt a dinamikus program a Légierő erejéhez volt mérve, különlegességnek pedig maga a Mi-8MTV-5 helikopter volt látható, hiszen itt láthattuk első publikus repülését.
