A Légirendészeti Szolgálat helikopteresei egy fokozott közlekedésrendészeti akciót támogattak
Szerző ; Fotó: Balogh Ákos, Horváth Ádám, Rozgonyi Cecília
A Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága állományába tartozó Légirendészeti Szolgálat helikopteresei – egyik alapfeladatukként – egy fokozott közlekedésrendészeti akció keretében hajtottak végre szolgálati repülést a napokban, melynek során – ezúttal – Komárom-Esztergom vármegye szabálytalankodó sofőrjeit vették górcső alá.
Az ilyen jellegű repülések célja a fokozott ellenőrzések hatékonyságának növelése, hiszen a levegőből, a helikopter személyzete kilométerekről is képes kiszúrni a szabálysértőket, majd követni, közben gyorsan és pontosan odavezetni a gépjárművel szolgálatot ellátó járőröket. A helikopter erre a feladatra hatékonyabban alkalmazható eszköz, mint egy drón, jóval nagyobb terület lefedésére képes, teljes biztonságban tehát csak azok a sofőrök lehetnek, akik maradéktalanul betartják a KRESZ szabályait. Ez persze mindenki alapvető érdeke, hisz, ahogy mondani szokták, mindenkit hazavárnak! Ebben pedig havonta több alkalommal, különböző helyszíneken is segítenek éleslátásukkal a „Kék Sasok”. Akik a mostani feladat alkalmával Gál Krisztián rendőr hadnagy és Ramocsa Roland rendőr őrnagy gépparancsnokok, valamint Somosi Szilárd rendőr törzszászlós, fedélzeti szolgálattevő voltak. Ők kalauzolták végig stábunkat a légi ellenőrzés során és beszéltek a végrehajtás részleteiről.
Napunk a légirendészek fő bázisán, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren kezdődött. A hajózók jellegzetes kék-fehér festésű MD-902-es helikopterükkel, a reggeli órákban emelkedtek a levegőbe – a helikopter repülés előtti előkészítését követően – és vették célba a Vértes hegység vonulatait, majd a tatabányai rendőrségi leszállóhelyet – ahol egy földi koordinátor a fedélzetre szállt – ezt követően kezdődött meg az M1-es autópálya Komárom-Esztergom vármegyei szakaszának légi ellenőrzése.
Gál Krisztián rendőr hadnagy, helikoptervezetőtől megtudtuk, egy-egy ilyen feladatot – ami alkalmanként 2-6 órán keresztül is tarthat – már hónapokkal korábban megigényelnek a vármegyei főkapitányságok, ezt követően kezdik el a helikopteresek megtervezni azt, kialakítani a szolgálati vezénylést, hogy a felkérésre legyen elérhető helikopter és személyzet is.
„Miután megkapjuk az igényt, abban szerepel, hogy melyik területen kell az adott repülést végrehajtani, hány főt kell a fedélzetre venni, milyen technikát igényelnek, kérnek-e fedélzeti kamerát, képrögzítést, megtervezzük a repülés időtartamát, a tüzelőanyag szükséges mennyiségét és ha kell, a külső területen történő töltés helyét, ahová a Légirendészeti Szolgálat töltőkocsija visz kerozint. A repülés előtti napon pedig a repülést szakmai szempontokból is megtervezzük. Megnézzük a várható időjárást, a különböző légtereket, ahol repülünk, ott milyen akadályok vannak, milyen repülést befolyásoló tényezők lehetnek, akár például egy drón jelenléte, ezeket mi látjuk, ha előzetesen be van jelentve.” – fogalmazott Gál Krisztián.
Az autópálya körzetébe érve aztán elkezdődött a tényleges megfigyelés, ami főként a szabad szemmel kiszúrható szabálytalanságokra hegyeződött ki. Ez leginkább a 7.5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárműveknek az előzési tilalmát, a leállósávot indokolatlanul használók kiszűrését, a követési távolság betartásának ellenőrzését jelentette. Természetesen amennyiben arra igény van a földi egységek részéről, a helikopterre szerelt kamerarendszerrel apróbb részleteket is képesek megfigyelni a légirendészek – akár egy biztonsági öv bekötésének elmulasztását – és természetesen bármilyen más szabálytalanságot is észleljenek fentről, személyautók esetében is, arra reagálni fognak.
A megfigyelést a helikopterre szerelt kamerarendszer – hivatalos nevén fedélzeti kutatóberendezés – segíti, ezt az utastérben ülő fedélzeti szolgálattevő, operátor működteti és figyeli elsősorban, képe azonban a helikoptervezetők műszerfalán is megjeleníthető. Egy nagy felbontású és nagy zoomtartományú kamerarendszerről van szó, amely tartalmaz egy hőkamerás kiegészítést is, ez képrögzítő és élőkép lesugárzási funkcióval is rendelkezik, ha arra szükség van.
Gál Krisztián kiemelte: „ezzel a kamerarendszerrel, amit látunk, annak be tudjuk lőni a helikopterhez való távolságát, annak földrajzi helyét koordinátákkal és így tudjuk egyrészt a földi egységeket megfelelően tájékoztatni, valamint így tudunk mi is tájékozódni, miután forgolódunk a levegőben, hogy milyen irányban repüljünk tovább a követéshez.„
Egy mellékes érdekesség, amit megtudtunk, hogy a fedélzeti kutatóberendezés más feladatok alkalmával is jó szolgálatot tesz. Például eltűnt személyek keresésénél – főleg éjszaka, a hőkamera alkalmazásával – vagy épp az illegális határátlépők felkutatása során, de emellett használják még delegációkísérés biztosítására, rendezvények – például a Formula 1 Magyar Nagydíj – alkalmával, melyek ideje alatt a földi irányító egységek munkáját nagyban segíti a lesugárzott légi felvételek kiértékelése.
„A kamera folyamatosan a helikoptereken van, már csak azért is, hogyha bármilyen riasztásunk van, ne akkor kelljen szerelgetni, igazából mondhatjuk, hogy csak olyankor szereljük le őket, amennyiben konkrétan olyan feladatunk van ahol nem szükséges. A kamerarendszerhez tartozik egy nagyteljesítményű fényszóró is – ez akár össze is köthető a kamerával – ilyenkor együtt mozgathatóak a fedélzetről. Ha ki kell szerelni a rendszert, akkor mindent leszerelünk, kijön az operátori pult, a fényszóró és kamera is, ez viszonylag egy egyszerű és gyors folyamat, oda és vissza is, minden gyorscsatlakozókkal van ellátva.” – mesélte Gál Krisztián rendőr hadnagy, helikoptervezető.
Az autópályán közlekedők, így a szabálysértők száma meglehetősen változó és kiszámíthatatlan. A helikopterrel általában 500 méteres alsó tengerszint feletti magasságot tartva repül a személyzet, olykor a domborzati és terepviszonyok függvényében, a megfigyelt autópályaszakasz jobb beláthatósága érdekében és a minél nagyobb terepszakasz átláthatósága céljából a magasságot növelhetik. A már megszokott manőverek közepette így a mostani feladat során is hamar megkerült az első szabálytalankodó tehergépjármű.
Attól függően, hogy ezt a pilóták, vagy a fedélzeti szolgálattevő észleli elsőként, egy gyors egymás közötti koordinációval egyeztetik és megkezdik a cél követését mind a helikopterrel, mind pedig a kamerarendszerrel, mely minden esetben felvételt készít a szabálytalanságról. Eközben, ha a helikopteren tartózkodik koordinátor akkor ő – a helikopteren is rendelkezésre álló – a rendőrségnél rendszeresített rádión keresztül, koordinátor hiányában pedig a kamerakezelő operátor értesíti a földi járőregységeket. A légi őrszemek feladata ilyenkor az, hogy ismerve a földi egységek, az autópálya lehajtók, pihenőhelyek helyzetét, meghatározzák a szabálysértő jármű leolvasott forgalmi rendszámát, a jármű típusát, színét, valamint javaslatot tegyenek, hol hajtható végre legközelebb a jármű kivezetése a forgalomból további intézkedés foganatosítása céljából. Ez azért nagyon fontos, mivel az autópályán minden esetben kiemelt kockázatú a járműforgalom intézkedés alá vonása, és fentről a legbiztonságosabb helyre tudja vezetni a helikopter személyzete a földi egységet.
Bár alapvetően szomorú tény, hogy egyáltalán volt kit elcsípni a pályán, a feladat nem ért véget az első kamion félreállításával, kezdődött az egész folyamat előröl. A feladatot egy alkalommal visszatérve a tatabányai leszállóra töltés szakította meg, aztán tovább folytatódott a vadászat a szabálytalankodókra. A repülés olykor monoton, de a jól összeszokott csapat gondoskodott a jó hangulatról és éberségük fenntartásáról. Egészen elképesztő – noha azt gépjárműbe ülve is tapasztaljuk – egyes vezetők mennyire fittyet hánynak a szabályokra, ami viszont vezetés közben nem látható, a helikopterből viszont igen, az az, hogy mi történik a szabálytalan, adott esetben balesetveszélyes szituációk után! Látható, hogy egyes sofőrök nem csak a KRESZ-t nem tisztelik, de felelőtlenek és vakmerőek is. Az egyik legmegdöbbentőbb eset a nap során az volt, amikor az egyik kamion sofőrje egy szabálytalan előzést követően, a leállósávban húzódott félre, hogy a szalagkorlát tövében könnyítsen magán, ezzel a mutatványával pedig mások életét veszélyeztette és persze bírságának tételét is növelte.
A rendőrség célja az ilyen akciókkal az is – még ha olykor, saját szabálytalanságunkért begyűjtött büntetésünk során neheztelünk is rájuk – hogy alapvetően elültessék a közlekedésben résztvevők gondolatában, hogy érdemes-e egyáltalán a szabálysértésbe belemennünk. „Ferihegyre” vezető hazautunk során pedig átértékelve a látottakat földön és levegőben, a szabálytalankodók kontra rendőrség munkájának tekintetében megállapíthatjuk, hogy a rendőrök naponta megvívott harca megbecsülést érdemel, a légi és földi személyzet összehangolt munkája értünk van, hiszen ők csak azért dolgoznak, hogy mindenki épségben hazaérjen!
A megtekintett fokozott közlekedésrendészeti akció keretében 16 fővel szemben intézkedtek a rendőrök előzés szabályainak megsértése, 2 fővel szemben behajtani tilos jelzés megsértése, 1 fővel szemben a KRESZ 36. § (2) bekezdésének megsértése, valamint 3 fővel szemben a megállni tilos jelzés megsértése okán.
