Miniszteri évértékelő és feladatszabó értekezlet Budapesten
Szerző: Balogh Ákos ; Fotó: Benedek Levente
2013. január 31-én délelőtt 10 órai kezdettel tartott évértékelő és feladatszabó értekezletet Hende Csaba honvédelmi miniszter Budapesten a Honvédelmi Minisztérium II. objektumában.
A miniszter röviden summázta az elmúlt évet:
„Kedves vendégeink, tábornok és tiszturak, altisztek, honvédek, tisztelt állománygyűlés! 2012-ben helyt álltunk!”
Kiemelte, hogy rendkívüli gazdasági helyzet ellenére talpon tudott maradni a honvédség, elvégezte munkáját, amit a nemzet rábízott, azokkal az eszközökkel, amit ehhez a rendelkezésükre bocsátott.
Az eseményen a Magyar Honvédség minden alakulatának parancsnoka részt vett, így Lamos Imre dandártábornok az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis vezetője is jelen volt.
A miniszteri értékelő fontosabb gondolatai a légierő tekintetében:
Megszületett a következő 10 évre szóló forrásprognózis! Ez rögzíti, hogy a kormány 2015-ig garantálja a katonai költségvetés nominális összegének szinten tartását, majd ezt követően évente a GDP 0,1 %-val emeli azt.
A szaktárca vezetője elmondta, az ország gazdasága jelenleg ezt a terhet tudja vállalni és minden körülmények között vállalni is fogja, ezzel pedig a honvédelem jövője tervezhetővé válik.
„A képességcsökkenés korszakának egyszer s mindenkorra vége!
Rövidtávon a cél megőrizni a képességeket, hosszútávon lépésről lépésre lecserélni a kifutó fegyverzetet és felszerelést, megteremteni a honvédelem ellátásának méltó körülményeit.
Hosszútávon a cél visszanyerni mindazon képességeket is, amelyekre a magyar haza fegyveres védelméhez szükség van, szükség lehet.
Kemény és elkötelezett munkával évről évre a lehetséges módon és mértékben növelni fogjuk a honvédség képességeit!” – mondta Hende Csaba.
Pozitívumként rögtön ez után megemlítette, hogy a kormány 2013-ban túl is megy az önmaga által vállalt kötelezettségen, ugyanis hozzávetőlegesen 3%-kal, azaz több mint 7 milliárd forinttal növeli a honvédelmi költségvetés összegét 2012-höz képest. Ennek megfelelően a honvédelmi költségvetés kiadási főösszege 2013-ban 241 milliárd 367 millió forint. Ez a GDP 0,8%-a.
A miniszter úgy fogalmazott, a honvédelem rendszerekből áll össze melyek fogaskerékként kapcsolódnak egymáshoz. Kiemelve néhány ilyen fogaskereket, megemlítette a medinai 3D radarállomás építését és annak hosszú politikai huza-vona utáni sikerességét, a legmodernebb fegyverrendszerünk, a Gripen repülőgépek jelentős megerősödését, az ezzel kapcsolatos szerződés rendkívül kedvező módosítását – ugyanis a második 10 évben fele annyiba kerülnek ezek a csúcskategóriás gépek, mint az előző 10 évben – valamint levegő-levegő éleslövészet is végrehajtásra került velük évtizedek óta először a 2012-es évben…
Külön kiemelt figyelmet kapott az értékelőben a helikopter képesség kritikus állapotának megoldása is. A miniszter kijelentette:
„2013 rendkívül komoly feladatot hoz számunkra. Keresztül kell vinnünk a rendszerváltoztatás óta az egyik legnagyobb képességfejlesztés, a nemzeti helikopter képesség megerősítésének döntő lépéseit.
A helikopter képességnek békében és éles helyzetekben egyaránt komoly jelentősége van.
Helikopter nélkül érdemben nem mozdulhatnak szárazföldi erőink és nem tudunk megfelelni a katasztrófahelyzetek kihívásainak sem. Legyen szó árvízről, legyen szó tűzvészről, ipari katasztrófáról vagy bármi másról.
Ezt a problémát az idei évben, így vagy úgy de meg kell oldanunk!”
Sajnos ennek konkrét módjáról továbbra sem adott tájékoztatást a katonai vezetőknek, csupán annyi tudható hogy több járható út is lehet. Vagy felújítják a régi szovjet gépeket, vagy használtakat vásárolnak, vagy esetleg újakat…
Az idei év továbbra is zárolásokkal, feszített, takarékos gazdálkodással folytatódik, így kizárólag a legfontosabb feladatokra a honvédség és az állam érdekeit figyelembe véve költhetnek a parancsnokok és a minisztérium.
Végezetül pedig a fontosabb gondolatok között Hende Csaba kijelentette, hogy a honvédségnek be kell kapcsolódnia az ország gazdaságának vérkeringésébe, persze a maga módján és eszközeivel.
Így tovább folytatódik a használaton kívüli honvédségi ingatlanok visszajuttatása a nemzetgazdasági vérkeringésbe, valamint megkezdték annak tervezését is, hogy a katonai repülőtereket miként lehetne átalakítani a kölcsönös előnyök jegyében úgy, hogy azok a polgári teher és személyszállításban is részt vehessenek.
A továbbiakban említésre került még a HADIK-terv végrehajtása, a tartalékos rendszer fontossága, valamint a honvédség és a civil társadalom kapcsolatának erősítése is melyet valósághű kommunikációval és egy új kezdeményezéssel a Honvédelmi Kötelék létrehozásával kívánnak folytatni ebben az évben.